„Gamma-Aminovajsav” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: DEFAULTSORT AWB (8350) |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
[[Kategória:Biokémia]] |
[[Kategória:Biokémia]] |
||
[[Kategória:Aminosavak]] |
[[Kategória:Aminosavak]] |
||
[[en:Gamma-Aminobutyric acid]] |
|||
[[ca:Àcid γ-aminobutíric]] |
|||
[[cs:Kyselina gama-aminomáselná]] |
|||
[[da:GABA]] |
|||
[[de:Γ-Aminobuttersäure]] |
|||
[[eo:Gamo-Aminobuteracido]] |
|||
[[es:Ácido γ-aminobutírico]] |
|||
[[et:Γ-aminovõihape]] |
|||
[[fa:گاما آمینوبوتیریک اسید]] |
|||
[[fi:Gamma-aminovoihappo]] |
|||
[[fr:Acide γ-aminobutyrique]] |
|||
[[gl:Ácido gamma-aminobutírico]] |
|||
[[he:GABA]] |
|||
[[id:Asam gamma-aminobutirat]] |
|||
[[it:Acido γ-amminobutirrico]] |
|||
[[ja:Γ-アミノ酪酸]] |
|||
[[ko:감마 아미노낙산]] |
|||
[[nl:Gamma-aminoboterzuur]] |
|||
[[no:GABA]] |
|||
[[pl:Kwas γ-aminomasłowy]] |
|||
[[pt:Ácido gama-aminobutírico]] |
|||
[[ro:GABA]] |
|||
[[ru:Гамма-аминомасляная кислота]] |
|||
[[simple:Gamma-Aminobutyric acid]] |
|||
[[sk:Kyselina gama-aminomaslová]] |
|||
[[sl:Γ-aminomaslena kislina]] |
|||
[[sr:Gama-aminobuterna kiselina]] |
|||
[[sv:GABA]] |
|||
[[ta:காமா அமினோ புயூட்டைரிக் காடி]] |
|||
[[tr:Gamma aminobütirik asit]] |
|||
[[uk:Гамма-аміномасляна кислота]] |
|||
[[zh:Γ-氨基丁酸]] |
A lap 2013. március 6., 15:53-kori változata
Gamma-Aminovajsav | |||
IUPAC-név | 4-aminobutanoic acid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 56-12-2 | ||
PubChem | 119 | ||
MeSH | gamma-Aminobutyric+Acid | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H9NO2 | ||
Moláris tömeg | 103,12 g/mol | ||
Olvadáspont | 203 °C | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
R mondatok | R36/37/38[1] | ||
S mondatok | S26-S36[1] | ||
LD50 | 12680 mg/kg (egér, szájon át)[2] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A gamma-amino-vajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban. A humán központi idegrendszerben és a retinában ez az egyik fő gátló neurotranszmitter.
Működés
A gerincesek agyában a GABA gátló szinapszisokon hat. A GABA specifikus transzmembrán receptorokhoz kötődik mind a pre- mind a posztszinaptikus neuronok membránján. Ez a kötődés ioncsatornák megnyílásához vezet, melyeken vagy negatív töltésű kloridionok áramlanak be, vagy pozitív töltésű kálium ionok áramlanak kifelé a sejtből. Ez negatív irányba tolja a membránpotenciált és hiperpolarizációhoz vezet. A GABA receptornak három nagyobb csoportja ismert: a GABAA és GABAC (mai nevén GABAA-ρ) ionotróp receptorok, melyek maguk is ioncsatornák, és a GABAB metabotróp receptorok, melyek G protein-csatolt receptorok és a G-proteinek segítségével nyitnak meg más ioncsatornákat.
GABAerg szerek
- GABAA-agonisták: kis dózisban szorongásgátló hatásuk van, nagyobb mennyiségben izomlazítók, altatók.
- aktív oldali agonisták: GABA
- nem aktív oldali agonisták: benzodiazepinek (pl. zolpidem), barbiturátok (barbitursav), benzodiazepinek, propofol, alkohol
- GABAA-antagonisták: cicutoxin, flumazenil, furoszemid, tujon
- GABAB-agonisták: GABA, GHB
- GABAB-antagonisták
- GABA-visszavétel gátlók: gabakulin
- GABA-transzamináz gátlók: gabakulin, valproinsav, citromfű
- GABA-analógok: pregabalin
- egyéb: GABA