„Barta János (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: +kat |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: eo:János Barta |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
||
[[eo:János Barta]] |
A lap 2013. január 16., 10:38-kori változata
Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9. – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, 1967-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1982-től rendes tagja.
Élete
Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte Eötvös-kollégistaként. 1923-ban tanári oklevelet szerzett. Az 1920-as évek második felében a berlini Collegium Hungaricum tagja volt, később Budapesten volt felsőkereskedelmi iskolai tanár és igazgató.
1950-ben docens lett a budapesti egyetemen. 1951 őszén megbízták a debreceni egyetem II. számú magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetésével professzori rangban. 1952-ben Debrecenbe költözött, az egyetemen a 19. század második fele magyar irodalmának előadója volt. Itt tudományos iskolát is teremtett.
Művei
Főleg Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Vajda János életpályájáról írt sokat, de Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról, Ady Endréről, Móricz Zsigmondról éppúgy figyelemre méltót írt, mint a reformkor híres embereiről.
A romantikus Vörösmarty címet viselő tanulmánya 1937-ben megjelent a Nyugatban; ezen kívül az Irodalomtörténet hasábjain jelentek meg írásai.
Klaniczay Tiborral szerkesztette a Magyar irodalmi szöveggyűjtemény I–II. kötetét, vele magyar irodalmi tankönyvet is írt (1950). 1969-től Vajda János összes művének kritikai kiadását is szerkesztette. A Nemzetközi Lenau Társulat tudományos tanácsának tagja volt.
Művei a következők:
- Madách Imre (Bp., 1942)
- Arany János (Bp., 1953)
- Mikszáth (Kálmán) problémák (Bp., 1961)
- Élmény és forma (Bp., 1965)
- Költők és írók. Irodalmi tanulmányok (Bp., 1966)
- Esztétikai és irodalmi tanulmányok (Bp., 1976)
- Évfordulók. Tanulmányok, megemlékezések (Bp., 1981)
- A pálya végén. Tanulmányok (Bp., 1987)
- Ma, tegnap, tegnapelőtt. Tanulmányok (vál., szerk. Imre László, Debrecen, 1990).
Díjai, kitüntetései
- Baumgarten-jutalom (1935)
- Baumgarten-díj (1938)
- Alföld-díj (1978)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.