„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
a Bethlen Farkas (kancellár)|
1. sor: 1. sor:
'''Bethlen János''' ([[Kisbun]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13]].) Atyja [[Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc'', a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át.
'''Bethlen János''' ([[Kisbun]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13]].) Atyja [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc'', a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át.


Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsai Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsai Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.

A lap 2007. február 4., 01:13-kori változata

Bethlen János (Kisbun, 1613. – Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsai Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Teleki Mihály után. Több történelmi tárgyú könyvet írt.

Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.

1678. február 13-án halt meg Nagyszebenben.