Rajon

A rajon a területi közigazgatás járási szintjének elnevezése volt a valamikori Szovjetunióban, a legtöbb utódállamban ma is létezik. Rajonnak nevezik a nagyobb városok kerületeit is.

A szó eredete

A francia rayon szóból ered, amelynek jelentése: sugár, kerület (különösen egy erőd kerülete).

Története

A rajonokat az 1924-1927 közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott. Számuk a Szovjetunió teljes területén az 1930-as években 3-4 ezer, a 40-es és 50-es években 4000-4400 között mozgott, általában nőtt. A 60-as évek elején a hruscsovi reformok átszervezései kapcsán jelentős változás következett be, alig 1800 rajon maradt az összevonások után. A 60-as évek végén azonban ismét közel 3000 volt a számuk, ami azután 1991-ig 3200 fölé nőtt.

A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, Lettországban és Azerbajdzsánban (ahol nem hoztak létre területi – oblaszty – szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük. Litvániában, Grúziában és Örményországban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.

A volt szovjet tagállamokban

Járások és járási jogú városok száma összesen a volt szovjet tagállamokban:

• Azerbajdzsán: 77
• Fehéroroszország: 118
• Kazahsztán: 200
• Kirgizisztán: 54
• Moldova 35
• Lettország 33
• Tádzsikisztán 78
• Türkmenisztán 56
• Ukrajna: 679
• Üzbegisztán: 227

Források

• http://www.statoids.com