„I. Rurik novgorodi fejedelem” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Akkor csak a tó volt Ladoga. |
→Neve: ezt a Lachynt azért magyarítani kéne az angol átírás helyett |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az [[Óészaki nyelv|óskandináv nyelv]] keleti változatában ''Rørik''. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel. |
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az [[Óészaki nyelv|óskandináv nyelv]] keleti változatában ''Rørik''. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel. |
||
A [[ |
A [[Dzsagfar tarihi]] bolgár krónika szerint Rurik eredeti neve Lachyn volt.<ref>[http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Djagfar_Tarihi/DjagfarTarihi6-10En.htm Djagfar Tarihi teljes szövege angol nyelven]</ref> |
||
== Élete == |
== Élete == |
A lap 2012. június 18., 17:23-kori változata
Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga-tó környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.
Neve
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az óskandináv nyelv keleti változatában Rørik. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel.
A Dzsagfar tarihi bolgár krónika szerint Rurik eredeti neve Lachyn volt.[1]
Élete
Az első írásos információt a 11. század elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a Ladoga-tó környékén élő finnugor és szláv törzsek először elűzték a varég-viking hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét.
Rurik haláláig, 879-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat Kijevbe költöztették és megalapították a Kijevi Ruszt.
Emléke
A novgorodi területen van egy 9. századi temetkezési halom, hasonló az uppsalai királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.
Irodalom
А.Н. Кирпичников: Сказание о призвании варягов. Анализ и возможности источника // Первые скандинавские чтения. – СПб., 1997. – С. 7-18)