„Kara-kum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
új szócikk |
a jav. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Karakum.png|300px|thumb|A Kara-kum sivatag a [[NASA World Wind]] képén.]] |
[[Image:Karakum.png|300px|thumb|A Kara-kum sivatag a [[NASA World Wind]] képén.]] |
||
A '''Kara-kum''', vagy más forrásokban ''Karakum'' és ''Gara Gum'' (“Fekete Homok”) ([[Türkmén nyelv|türkménül]]: ''Garagum'', [[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Каракумы'') egy [[sivatag]] [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]]. [[Türkmenisztán]] területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².<ref> |
A '''Kara-kum''', vagy más forrásokban ''Karakum'' és ''Gara Gum'' (“Fekete Homok”) ([[Türkmén nyelv|türkménül]]: ''Garagum'', [[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Каракумы'') egy [[sivatag]] [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]]. [[Türkmenisztán]] területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².<ref>{{cite web |
||
{{cite web |
|||
|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110529/Karakum-Desert |
|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110529/Karakum-Desert |
||
|title=Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia |
|title=Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia |
||
A lap 2012. június 5., 00:49-kori változata
A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (“Fekete Homok”) (türkménül: Garagum, oroszul: Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.
Elhelyezkedése
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó, és az Amu Darya folyó, északkeletről a Kyzyl Kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő "Aral Karakum" fogalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
Az Aral Karakum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém telepek maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben, és orosz földeken is.
Földrajza
A Kara-kum sivatag kőolajban, és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kén lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gáz kráter.
Közlekedés
A sivatagon vezetett át az egykori Selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.
Források
- ↑ Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.