„Kütahya (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: cbk-zam:Kütahya (deleted) |
|||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Ötezer évvel ezelőtt [[Cotys istennő]] városaként alapítják. Bírták a [[ókori Görögország|görögök]], a [[róma]]iak és a [[bizánc]]iak is, a [[Szeldzsuk törökök|szeldzsukok]] [[1071]]-ben, az oszmán-[[Oszmán Birodalom|törökök]] [[1428]]-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a [[cukorrépa]]. Ipari termelésének legismertebb terméke a [[kerámia]] és a [[porcelán]]. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt [[Dumlupınar Egyetem]]re már 15.000 hallgató jár.<ref>http://ongo.hu/elmenybeszamolok/1578</ref> |
Ötezer évvel ezelőtt [[Cotys istennő]] városaként alapítják. Bírták a [[ókori Görögország|görögök]], a [[róma]]iak és a [[bizánc]]iak is, a [[Szeldzsuk törökök|szeldzsukok]] [[1071]]-ben, az oszmán-[[Oszmán Birodalom|törökök]] [[1428]]-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a [[cukorrépa]]. Ipari termelésének legismertebb terméke a [[kerámia]] és a [[porcelán]]. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt [[Dumlupınar Egyetem]]re már 15.000 hallgató jár.<ref>http://ongo.hu/elmenybeszamolok/1578</ref> |
||
== Kütahya nevezetességei == |
== Kütahya nevezetességei == |
||
Kütahya belvárosa fölött az a régi |
Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely [[Evlia Cselebi]] szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet. |
||
== Kütahya magyar vonatkozásai == |
== Kütahya magyar vonatkozásai == |
||
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután [[Sumen]]ben (törökösen Şumla, ma [[Bulgária]]) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét ''Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék.'' <ref>[http://mek.oszk.hu/05000/05065/html/#d1e2145 "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután [[Sumen]]ben (törökösen Şumla, ma [[Bulgária]]) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét ''Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék.'' <ref>[http://mek.oszk.hu/05000/05065/html/#d1e2145 "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
A lap 2012. május 3., 18:17-kori változata
| Kütahya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Égei-tengeri |
| Tartomány | Kütahya |
| Rang | tartományi székhely |
| Polgármester | Mustafa İça |
| Irányítószám | 43000–43999[1] |
| Körzethívószám | +90 274 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 784 fő (2018) |
| Körzet népessége | 226 931 fő[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″ | |
| Kütahya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kütahya témájú médiaállományokat. | |
Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja. A görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt Kossuth Lajos. A körzet lakossága 2008-ban 226 931 fő volt, a városé 202 118 fő.
Kütahya fekvése
Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.
Kütahya múltja és jelene
Ötezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapítják. Bírták a görögök, a rómaiak és a bizánciak is, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt Dumlupınar Egyetemre már 15.000 hallgató jár.[3]
Kütahya nevezetességei
Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlia Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.
Kütahya magyar vonatkozásai
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután Sumenben (törökösen Şumla, ma Bulgária) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék. [4]
A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából áll.[5] Udvarán áll Kossuth szobra, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.”
Kütahya Pécs testvérvárosa. Polgármestere, Mustafa İça, a közelmúltban hivatalos látogatáson hazánkban járt.[6]
Külső hivatkozások
- Kossuth Emlékház
- Kütahya
- Kütahya Önkormányzata (törökül)
- Dumlupınar Egyetem (törökül) (angolul)
- KUTPO, Kütahya Porcelán Manufaktúrája (angolul)
Hivatkozások
- ↑ Kütahya postai irányítószámai
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ http://ongo.hu/elmenybeszamolok/1578
- ↑ "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból
- ↑ Kütahya - Kossuth Müzesi (Macar Evi)
- ↑ Kütahya polgármestere megtisztel
