„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
62. sor: 62. sor:
* Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
* Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
* [http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=138 BMC – Szabó Ferenc]
* [http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=138 BMC – Szabó Ferenc]
* [http://www.balatonfonyod.hu/hu/info/varosunk/hiressegek-fonyodon/szabo-ferenc-zeneszerzo.html Szabó Ferenc zeneszerző]
* [http://www.kulturpart.hu/zene/16267/szabo_ferenc_halala Kulúrpart – Szabó Ferenc halála]
* [http://www.kulturpart.hu/zene/16267/szabo_ferenc_halala Kulúrpart – Szabó Ferenc halála]
* [http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=10197 zene.hu – Szabó Ferencre emlékezünk]
* [http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=10197 zene.hu – Szabó Ferencre emlékezünk]

A lap 2012. március 1., 21:19-kori változata

Szabó Ferenc emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő (akkor Fürst Sándor) utca 33. szám alatt

Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Élete, munkássága

A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, de onnan kimaradt a Galilei Körben való részvétele miatt. Festészeti tanulmányokat is folytatott, a Tanácsköztársaság alatt a proletár tanműhelyben Uitz Béla növendéke volt. Zenével is foglalkozni kezdett, az Operaház egyik zenészéhez járt hegedűórákra – ebédhordás ellenében. 1921-től a Zeneakadémián tanult, előbb Siklós Albert, majd Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa volt. 1926-ban szerezte meg zeneszerzői diplomáját.

1922-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1925-től közreműködött a Szociáldemokrata Párt kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének (Kadosa Pál, Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális pártmunkát végzett, majd 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában Moszkvába, ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A második világháború kitörését követően önként belépett a Vörös Hadseregbe, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.

A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az Új Szónak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.

Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Az 1930-as évek elejétől már kórusfeldolgozásokat komponált, például a Munkát! Kenyeret! című dalt. 1931-ben Londonban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a Petőfi Sándor versére készült Farkasok dala című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak Európában. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt. Légy jó mindhalálig című operáját maga már nem tudta befejezni, Borgulya András végezte el rajta a végső simításokat.

Művei

  • Színpadi művek
    • Lúdas Matyi, táncjáték, 1960
    • Légy jó mindhalálig, opera, 1969
  • Vokális művek
    • Farkasok dala, 1929–1930
    • Aufbau der Stadt Traktorostroy, oratórium, 1931
    • Meghalt Lenin!, kantáta, 1933
    • Szegény ember nótái, 1946
    • Májusi ének, kantáta, 1950
    • Föltámadott a tenger, oratórium, 1955
    • Vallomás, kantáta, 1967
    • Petőfi-dalok, 1951
  • Zenekari művek
    • Moldován rapszódia, 1941
    • „Hazatérés” concerto, 1948
    • Számadás, 1949
    • Ludas Matyi-szvit, 1950
    • Emlékeztető, szimfónia, 1953
    • Felszabadult melódiák, 1955
    • Balettzene, 1961
    • Elfelejtett szerenád, 1964
    • Lírai szvit, vonós zenekarra, 1936
  • Kamarazenei művek
    • 1. vonósnégyes, 1926
    • Szerenád, 1926–1927
    • Vonóshármas, 1927
    • Gordonka–zongoraszonáta, 1930
    • Zongorahármas, 1931
    • Air, hegedű–zongoraduó, 1953
    • 2. vonósnégyes, 1962
    • Sonata alla rapsodia, 1964
    • Rondo, gordonka–zongora, 1972
  • Szólóművek
    • Toccata, zongora, 1928
    • Szólógordonka szonáta, 1929
    • Két szólóhegedű-szonáta, 1930–1931
    • 1. zongoraszonáta, 1940–1941
    • 2. zongoraszonáta, 1947
    • Három könnyű zongoradarab, 1949
    • 3. zongoraszonáta, 1957–1961

Díjai, elismerései

Forrás

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap