„Fodor Gábor Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
6. sor: 6. sor:
Felsőfokú tanulmányokat [[Graz]]ban, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en és a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1939-ig, majd 1945-1957-ig. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták ''A gyógyhatású szénvegyületek kémiája'' témakörből. 1951-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1955-ben rendes taggá választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen.
Felsőfokú tanulmányokat [[Graz]]ban, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en és a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1939-ig, majd 1945-1957-ig. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták ''A gyógyhatású szénvegyületek kémiája'' témakörből. 1951-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1955-ben rendes taggá választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen.


Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, 1965 júliusában külföldre távozott.
Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS; ma [[Egis Nyrt.]]), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, 1965 júliusában külföldre távozott.


Külföldön oktatói és kutatói munkáját Kanadában kezdte, majd 1969-től fő munkahelyévé az Amerikai Egyesült Államok Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, 1986-os nyugalomba vonulásakor [[Professor emeritus|emeritálták.]] A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.
Külföldön oktatói és kutatói munkáját [[Kanada|Kanadában]] kezdte, felvette a kapcsolatot az amerikai emigrációban élő tudósokkal, köztük [[Szent-Györgyi Albert]]tel. 1969-től fő munkahelyévé az [[Amerikai Egyesült Államok]] Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, 1986-os nyugalomba vonulásakor [[Professor emeritus|emeritálták.]] A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.


== Tudományos közleményei (válogatás) ==
== Tudományos közleményei (válogatás) ==

A lap 2012. január 18., 16:12-kori változata

Fodor Gábor Béla (Budapest, 1915. december 5.Morgantown, Nyugat-Virginia, USA, 2000. november 3.) Kossuth-díjas kémikus, az MTA tagja.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányokat Grazban, a budapesti egyetemen és a szegedi egyetemen folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1939-ig, majd 1945-1957-ig. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták A gyógyhatású szénvegyületek kémiája témakörből. 1951-ben az MTA levelező, 1955-ben rendes taggá választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen.

Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS; ma Egis Nyrt.), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, 1965 júliusában külföldre távozott.

Külföldön oktatói és kutatói munkáját Kanadában kezdte, felvette a kapcsolatot az amerikai emigrációban élő tudósokkal, köztük Szent-Györgyi Alberttel. 1969-től fő munkahelyévé az Amerikai Egyesült Államok Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, 1986-os nyugalomba vonulásakor emeritálták. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.

Tudományos közleményei (válogatás)

  • Mutarotation of halogenated derivatives of cholesterol II. trans-dehydroandrosterone. AChimHung 1947.
  • Separation of diasteroisomeric amino aIcohols. (Kiss J.-vel) In: Nature 1949.
  • Stereochemistry of the tropane alkaloids. In: Nature, 1952.
  • Trans-ethylenic structure of sphinogosine. (Kiss J.-vel) In: Nature. 1953.
  • Stereochemistry of the tropane alkaloids. XII. The total synthesis of scopolamine. (Társszerzőkkel) = J. Chem. Soc. 1959.
  • Szerves kémia. 1-11. köt. Budapest, 1960.
  • Stereochemistry oftropane quaternization. (Társszerzőkkel) In: J. Am. Chem. 1971.
  • A CMR study of aromatic oxocarbons and their esters. (Társszerzőkkel) In: ORON 39, 168th ACS National Meeting, Atlantic City, N. J., Sept. 10 1974.
  • From methylglyoxal to new immunopotentiating ascorbic acid derivatives. (Társszerzőkkel) In: ABiochimBiophysHung 1987.
  • Correlation of the von Braun, Ritter, Bischler-Napieralsky, Beckman and Schmidt reactions via nitrilium salt intermediates. (Nagubandi, S.-el) In: Tetrahedron Report No. 83, Tetrahedron 1980.
  • Studies in natural products chemistry, stereoselective synthesis (Part C) Vol. 4. Amsterdam, 1989.

Források