„Kutas István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: kamu forrás ki |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kutas István''' ([[1920]].) [[magyarok|magyar]] sportvezető, sportújságíró. |
'''Kutas István''' ([[1920]]. – [[2000]]. [[február 9.]]) [[magyarok|magyar]] sportvezető, sportújságíró. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
A lap 2012. január 5., 13:18-kori változata
Kutas István (1920. – 2000. február 9.) magyar sportvezető, sportújságíró.
Életpályája
1936–1941 között a Munkás Testedző Egyesületben (MTE) atletizált és kézilabdázott. 1945 után a XIV. kerületi MADISZ, később az MKP sportosztályán a budapesti alosztály titkára, majd a Sport című lap felelős szerkesztője. 1949 júniusában az OTSH nevelési főosztályára került, majd az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője lett. 1957. áprilistól 1958-ig a Képes Sport felelős szerkesztője. 1958–1962 között a Népsport főszerkesztője, ezután 1966 márciusig az MTST, illetve az MTSH elnökhelyettese. Az után, 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Képes Sport főszerkesztője.
Élsport
A sportágak területén az egyre meghökkentőbb megtorpanások rákényszerítették a vezetőket a szakmai felkészülés átfogó megújítására. Kutas István nyomására a szakszövetségekben, a sportági ismeretterjesztés szaklapjaiban, a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetben (TTK), a TF-en és a Sportkórházban új edzéselméleti programokat dolgoztak ki, amelyekben főként az erő és az állóképesség fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. A különböző sportágakban kísérletezni kezdtek a cirkuit, az intervall és a fartlekt metodikákkal. Az edzőtáborokban megjelentek – a korábban tiltott – súlyzó-, erőfejlesztő- és ritmuskészülékekkel. A labdarúgás kivételével elfogadottá vált az úgynevezett 12 perces Cooper-teszt.
MLSZ elnök
1974 márciustól 1978 végéig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként tevékenykedett.
Források
- Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8