„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jegyzetek: clean up, replaced: {{Commons}} → {{commonskat|{{subst:PAGENAME}}}} AWB |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: th:จักรพรรดิฮั่นอู่ |
||
92. sor: | 92. sor: | ||
[[sv:Han Wudi]] |
[[sv:Han Wudi]] |
||
[[ta:ஹானின் பேரரசர் வு]] |
[[ta:ஹானின் பேரரசர் வு]] |
||
[[th:จักรพรรดิฮั่นอู่ |
[[th:จักรพรรดิฮั่นอู่]] |
||
[[tl:Emperador Wu ng Han]] |
[[tl:Emperador Wu ng Han]] |
||
[[tr:Wu Ti]] |
[[tr:Wu Ti]] |
A lap 2012. január 1., 05:16-kori változata
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Liu Cse | |
Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Zsi[1] (彘), később Cse[2] (徹) Tiszteletbeli név: Tong[3] Halál utáni név: Wu / Hsziao Wu Huangdi | |
Kína császár | |
Wu | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 141. március 9. – 87. március 29. | |
Elődje | Dzsing kínai császár |
Utódja | Zsao kínai császár |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nyugati Han |
Született | i. e. 156 Csangan |
Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
Édesapja | Dzsing kínai császár |
Édesanyja | Wang Zsi császárné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Csen Zsiao császárné |
Házastársa | Wei Zifu császárné |
Gyermekei | Legidősebb Wei hercegnő (衛長公主) Jangsi hercegnő (陽石公主) Zsuji hercegnő (諸邑公主) Liu Dzsu, Li koronaherceg (戾太子劉據) Liu Bo, Csangji Ai hercege (昌邑哀王劉髆) Liu Hong, Qi Huai hercege (齊懷王劉閎) Liu Dan, Jan La hercege (燕刺王劉旦) Liu Hszu, Guangling Li hercege(廣陵厲王劉胥) Liu Fuling, Zsao császár (昭帝劉弗陵) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Cse témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vu kínai császár (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hànwǔdì, i. e. 156 (néhol augusztus 27 szerepel születési dátumaként) –87. március 29.), személynevén Liu Cse (劉徹) Kína hetedik császára volt a Han-dinasztiából. I. e. 141 és i. sz. 87 között uralkodott. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfucionista államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a Han-kori Kína a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hatalmú országává vált.[4]
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnamig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnukat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Zsang Qiant, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő yuezhi néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Wu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kanghszi kínai császárig.
A történészek megítélése nem egyforma. Wu megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huangdihez.[5] Hozzá hasonlóan Wu is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[6]
Költészete
Bár sok történész nem költőként ismeri, Wu több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[7]
Elhallgatott selyemszoknyája suhogása.
Por telepszik a márványpadlóra.
Csend és hideg ül üres szobájában.
Száraz falevelek halmozódnak ajtaja előtt.
Hogy nyugtathatnám meg fájó szívemet?
Források
- Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989).
- Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi.
- Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi.
- Han Ji by Xun Yue
- Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture". ISBN 0-07-043424-7
Jegyzetek
- ↑ Apja álmot látott, melyben az elhunyt Gaozu császár javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
- ↑ Akkor változtatta erre a méltóságteljesebb névre, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan ki lett nevezve trónörökössé.
- ↑ Hszun Jue feljegyzései alapján; más források nem említik.
- ↑ Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
- ↑ Zizhi Tongjian, vol. 22.
- ↑ Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
- ↑ Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o.. ISBN 0-07-043424-7