„Bölcs Náthán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Parabola –> parabola (irodalom) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
| kiadás dátuma = 1779 |
| kiadás dátuma = 1779 |
||
}} |
}} |
||
'''Bölcs Náthán''' ''[[német nyelv|németül]] Nathan der Weise)'' a címe és címszereplője [[Gotthold Ephraim Lessing]] ötfelvonásos drámai költeményének, amely [[1779]]-ben jelent meg és első ízben [[1783]]. [[április 14.|április 14]]-én mutattak be [[Berlin]]ben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó [[parabola|parabolában]] mutatkozik meg. Ez a parabola már [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása [[1100]]-ra tehető, valószínűleg az [[ibériai-félsziget]]en élő [[szefárdok|szefárd zsidóktól]] származik. [[Szerb Antal]] szerint „ez a drámai költemény a [[Felvilágosodás]] <!-- ne javítsd kisbetűre, Szerb Antal akarattal írta így --> szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”<ref name="Szerb">{{cite book | title = A világirodalom története | id = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 395 | last = Szerb | first = Antal | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest }}</ref> |
'''Bölcs Náthán''' ''[[német nyelv|németül]] Nathan der Weise)'' a címe és címszereplője [[Gotthold Ephraim Lessing]] ötfelvonásos drámai költeményének, amely [[1779]]-ben jelent meg és első ízben [[1783]]. [[április 14.|április 14]]-én mutattak be [[Berlin]]ben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó [[parabola (irodalom)|parabolában]] mutatkozik meg. Ez a parabola már [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása [[1100]]-ra tehető, valószínűleg az [[ibériai-félsziget]]en élő [[szefárdok|szefárd zsidóktól]] származik. [[Szerb Antal]] szerint „ez a drámai költemény a [[Felvilágosodás]] <!-- ne javítsd kisbetűre, Szerb Antal akarattal írta így --> szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”<ref name="Szerb">{{cite book | title = A világirodalom története | id = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 395 | last = Szerb | first = Antal | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest }}</ref> |
||
A ''Bölcs Náthán'' Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a [[hamburg]]i vezető lelkésszel, [[Johann Melchior Goeze|Johann Melchior Goezével]] folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a [[deizmus]]sal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta. |
A ''Bölcs Náthán'' Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a [[hamburg]]i vezető lelkésszel, [[Johann Melchior Goeze|Johann Melchior Goezével]] folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a [[deizmus]]sal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta. |
||
A lap 2011. december 14., 21:48-kori változata
| Bölcs Náthán | |
 | |
| Szerző | Gotthold Ephraim Lessing |
| Eredeti cím | Nathan der Weise |
| Ország |  Németország |
| Nyelv | német |
| Műfaj | dráma |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1779 |
| Fordító | Lator László |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcs Náthán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bölcs Náthán németül Nathan der Weise) a címe és címszereplője Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos drámai költeményének, amely 1779-ben jelent meg és első ízben 1783. április 14-én mutattak be Berlinben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó parabolában mutatkozik meg. Ez a parabola már Giovanni Boccaccio Dekameron-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása 1100-ra tehető, valószínűleg az ibériai-félszigeten élő szefárd zsidóktól származik. Szerb Antal szerint „ez a drámai költemény a Felvilágosodás szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”[1]
A Bölcs Náthán Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a hamburgi vezető lelkésszel, Johann Melchior Goezével folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a deizmussal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta.
Bölcs Náthán alakjában Lessing barátjának, Moses Mendelssohnnak, a zsidó felvilágosodás megalapozójának állított irodalmi emléket, „de ha korában a zsidók nyomják el a keresztényeket, bizonyára egy bölcs keresztény lesz a darab hőse; mert nem a zsidót, hanem az embert védi, akit embertársai embernél kevesebbnek tekintenek.”[1]
Formai jegyek
A mű felépítése megfelel a klasszikus görög dráma szabályainak. Ehhez a következő elemek tartoznak:
- anagnorisis (a hősök felismerése)
- enjambement (az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban)
- stichomythia (két szereplő verssoronként váltakozó párbeszéde)
- szónoki kérdések
- minimális cselekmény
- kevés rendezői utasítás
Lessing blank verse formában írta a drámai költeményt; ő honosította meg ezt az angol eredetű versformát a német irodalomban. A mű öt felvonásra, azon belül jelenetekre tagolódik.
A Bölcs Náthán egyaránt tartalmaz tragikus és vígjátéki elemeket, de sem tragédiának, sem vígjátéknak nem nevezhető.
Cselekmény
A történet a harmadik keresztes hadjárat idejében játszódik, egy jeruzsálemi fegyverszünet során. Amikor a zsidó Náthán hazaér üzleti útjáról megtudja, hogy nevelt lányát, Rechát egy templomos lovag mentette ki a tűzvészből. A lovag a saját életét a muszlim uralkodónak, Szaladinnak köszönheti: egyedül neki kegyelmezett meg húsz fogoly közül, mivel Szaladint eltűnt öccsére emlékeztette. Náthán meggyőzi a templomos lovagot, hogy látogassa meg őket, hogy a lánya köszönetet mondhasson.
Szaladin pénzügyi gondjai miatt magához hívatja Náthánt. Közben próbára teszi Náthán bölcsességét és megkérdezi tőle, melyik az igaz vallás. Náthán a gyűrűkről szóló parabolával válaszol. Szaladin hamar rájön, hogy a történet a három monoteista vallás egyenértékűségét fejezi ki. A történet hatása alatt megkéri Náthánt, hogy legyenek barátok. Öröme fokozódik, amikor Náthán kölcsönt ajánl neki, anélkül, hogy kérnie kellett volna.
A templomos lovag beleszeret Rechába és feleségül szeretné venni. Amikor Náthán keresztény gazdasszonyától megtudja, hogy Recha keresztény szülők gyermeke és Náthán csak örökbe fogadta, a jeruzsálemi pátriárkához fordul, mivel Náthán elég tartózkodóan reagál a házasság gondolatára. A templomos lovag ugyan csak feltételesen adja elő történetét, de a pátriárka azonnal kerestetni kezdi a zsidót.
Az egyik szerzetes jegyzékéből végül kiderül, hogy a zsidó által felnevelt Recha és a keresztény templomos lovag testvérek, és mindketten Szaladin öccsének gyermekei. Így tehát mindkettőjüknek a muszlim Szaladin a nagybátyja, ami ismét csak a vallások rokonságát jelképezi.
Forrás és hivatkozások
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathan der Weise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ a b Szerb, Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 395. o.. ISBN 963-14-1484-1
Külső hivatkozások
- A mű teljes szövege (németül)
- Legeza Ilona ismertetője
