„Kentaurok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg |
kieg |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy [[Peirithoosz]] lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát. |
A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy [[Peirithoosz]] lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát. |
||
A kentaurok végzetét Héraklész negyedik feladata jelentette, amikor [[Pholosz]]nál vendégeskedett. A Héraklész és a kentaurok közti csatában a legtöbb kentaur meghalt, Nephelé pedig záporesőt sírt, amitől megereszkedett Héraklész íjhúrja. |
A kentaurok végzetét Héraklész negyedik feladata jelentette, amikor [[Pholosz]]nál vendégeskedett. A Héraklész és a kentaurok közti csatában a legtöbb kentaur meghalt, Nephelé pedig záporesőt sírt, amitől megereszkedett Héraklész íjhúrja. A sok kentaur legyilkolását végül [[Nesszosz]] bosszulta meg. |
||
== Híres kentaurok == |
== Híres kentaurok == |
||
A lap 2011. december 8., 02:24-kori változata
A kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában.
A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.
Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját (Nephelé), majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból született Kentaurosz, aki előszeretettel közösült vadlovak kancáival, s így félig ember félig ló alakú teremtmények jöttek a világra, akiket apjuk saját országában telepített le.
A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.
A kentaurok végzetét Héraklész negyedik feladata jelentette, amikor Pholosznál vendégeskedett. A Héraklész és a kentaurok közti csatában a legtöbb kentaur meghalt, Nephelé pedig záporesőt sírt, amitől megereszkedett Héraklész íjhúrja. A sok kentaur legyilkolását végül Nesszosz bosszulta meg.
Híres kentaurok
- Pholosz, a barlangi ember, Héraklész barátja
- Kheirón, Iaszón herceg nevelője
- Nesszosz, Héraklész gyilkosa
Kentaurok a modern kultúrában
- Számos fantasy-regényben, filmben, szerepjátékban és számítógépes játékban szerepelnek kentaurok, például a Harry Potter-regénysorozatban Firenze.
- Csányi Vilmos humoros-áltudományos könyve, A kentaur természetrajza a kentaurt mint valódi élőlényt mutatja be.
Forrás
- Szabó, György. Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó Kiadó. ISBN 963-9077-71-2 (1998)
- http://www.ideal.hu/eletmod/1285-kentaurok-a-zselicben.pdf
- Centauro (esp)
Külső hivatkozások
