„Jászvásári pogrom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) a Tömeggyilkosságok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
Jászvásárban emléktábla hirdeti a pogrom emlékét, valamint minden év június 27-én is megemlékeznek az eseményről. |
Jászvásárban emléktábla hirdeti a pogrom emlékét, valamint minden év június 27-én is megemlékeznek az eseményről. |
||
[[Kategória:Románia történelme]] |
[[Kategória:Románia történelme]] |
||
[[Kategória:A zsidóság történelme]] |
[[Kategória:A zsidóság történelme]] |
||
21. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Holokauszt]] |
[[Kategória:Holokauszt]] |
||
[[Kategória:Tömeggyilkosságok]] |
[[Kategória:Tömeggyilkosságok]] |
||
[[en:Iaşi pogrom]] |
A lap 2011. október 30., 23:57-kori változata
A jászvásári pogrom (románul: Pogromul de la Iaşi) egy 1941-ben végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai Jászvásár (Iaşi) városában, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg, ezzel egyike a valaha volt legvéresebb pogromoknak a zsidóság történelemben.
Háttere
Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-Erdélyben, Bukovinában és Moldvában jelentős számú zsidó kisebbség élt a 19. század vége óta. Az ország 1939-től a Harmadik Birodalom egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, Ion Antonescu szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, növelték az antiszemita propagandát.
1940-ben a Szovjetunió - összhangban a Molotov–Ribbentrop paktummal - elfoglalta Besszarábiát, majd 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia nagyon korán bekapcsolódott.
Ion Anonescu 1941. június 27-én adta ki a parancsot a jászvásári helyőrség vezetője, Constantin Lupu őrnagy részére a pogrom végrehajtására. A telefonos felhívás szerint „tisztítsa meg Jászvásárt a zsidó lakosságtól!” utasítással látta el az őrnagyot a feladat végrehajtására. Már a pogromot megelőző eltervezték az akciót, 1 héttel azelőtt már terjedni kezdtek hírek arról, hogy a jászvásári zsidók tevékenyen segítették a város határában landolt szovjet ejtőernyősöket, valamint a házakra felfestették, hogy ki a keresztény és ki a zsidó. A zsidó lakosokat arra kényszerítették, hogy árkokat ássanak a zsidó temetőben. Az állami média 1940. június 27-én hivatalosan is azzal vádolta a jászvásári zsidóságot, hogy az utcákon román rendőrökre és katonákra támadtak.
A pogrom végrehajtása
A rendőri, csendőri, valamint katonai egységek vettek részt az akcióban, amely kiterjedt az egész városra. A pogromban a fentebb felsoroltakon kívül részt vettek fiatal férfiak, a zsidó lakosok szomszédai, rosszul fizetett állami hivatalnokok, valamint a csőcselék is. Az áldozatokat nagy részét, kb. 8000 embert meggyilkolták a helyszínen, kb. 5000-et letartóztattak, majd az úgynevezett halálvonatokra terelték őket, amelyek sokáig bolyongtak az országban, a vagonokba zsúfolt emberek pedig vagy megfulladtak, vagy szomjan haltak. A hivatalos jelentés alapján 13 266 áldozatot azonosítottak. A jászvásári zsidó közösség a pogrom előtt mintegy 15 000 főt számlált.
A népbírósági ítélet
A háború után, 1946-ban a Román Népbíróság 57 személyt fogott perbe a pogrom végrehajtása miatt, 22 civilt, 21 csendőrt, továbbá 12 katonai vezetőt. 165 tanú által rendelkezésére a vádnak, többnyire az egykori túlélői a mészárlásnak. A legtöbb vádlottat emberiesség elleni bűnökkel, valamint háborús bűnökkel vádolták meg. 23 fő (főleg a magasabb katonai vezetők) kaptak életfogytiglant kényszermunkával és 100 millió lejes kártérítéssel együtt. 12 vádlottat 20 évnyi kényszermunkára ítéltek. Ezen kívül több vádlottat is felmentettek.
Emlékezete
Jászvásárban emléktábla hirdeti a pogrom emlékét, valamint minden év június 27-én is megemlékeznek az eseményről.