„Rajka” változatai közötti eltérés

	Rajka
	; Rajka címere
	; Rajka címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Mosonmagyaróvári
Jogállás	község
Irányítószám	9224
Körzethívószám	96
	Népesség
Teljes népesség	5630 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	47,41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	52,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″
	Rajka Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Rajka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rajka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. június 15., 13:45-kori változata

Rajka (németül: Ragendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja.

Fekvése

Mosonmagyaróvártól 15 km-re északra, a 150-es főút mellett fekszik a község. A falutól nyugatra halad el az M15 és északi folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon. 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig.

Története

Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott.

1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a XVIII. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkereülő M15 autópálya. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést Pozsony számára.

Napjainkban

Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból szlovákok,elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakásárak) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is. 2009 októberétől 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 4 megállóval bővítettek ki 2010. decemberétől.^[2].

Nevezetességei

Hennin-Zichy-kastély, a Stahrenberg-ház, ma evangélikus paplak, Liszt Ferenc nagyapjának háza.

Hivatkozások

↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ (2010. december 28.) Rajkáig jár a pozsonyi BKV. mandiner.hu. (Hozzáférés: 2011. március 29.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Rajka témájú médiaállományokat.

Rajka Önkormányzatának honlapja
Rajka a Vendégvárón
Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből. Bp. 1989

Ez a Győr-Moson-Sopron vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

[b94458ccbec5469e6f07ff93b89bfce7d646b3a5-1] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[2] (2010. december 28.) Rajkáig jár a pozsonyi BKV. mandiner.hu. (Hozzáférés: 2011. március 29.)

[1]

[2]

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 [[1683]]-ban a [[Bécs]] ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. [[Bél Mátyás]] a XVIII. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka [[1721]]-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.
-A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s [[1897]]-től nagyközség. [[1830]]-ban posztó-, [[1912]]-ben szalaggyárat alapítottak. [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]t követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A [[II. világháború]] alatt a németek fölrobbantották a [[Dunakiliti]]vel összekötő Kis-Duna hidat. A [[párizsi béketárgyalások]]on a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] fél kérte a falu átadását a [[pozsonyi hídfő]] részeként, de ez nem teljesült. [[1946]] tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették.
+A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s [[1897]]-től nagyközség. [[1830]]-ban posztó-, [[1912]]-ben szalaggyárat alapítottak. [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]t követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A [[második világháború|II. világháború]] alatt a németek fölrobbantották a [[Dunakiliti]]vel összekötő Kis-Duna hidat. A [[párizsi béketárgyalások]]on a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] fél kérte a falu átadását a [[pozsonyi hídfő]] részeként, de ez nem teljesült. [[1946]] tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették.
 [[1996]] és [[1998]] között elkészült a települést elkereülő [[M15-ös autópálya (Magyarország)|M15 autópálya]].
 [[2007]]-ben a [[schengeni egyezmény]]hez való csatlakozásunkkal megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést Pozsony számára.