150-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
150-es főút
150 főút Hu.png
A 150-es főút nyomvonal-vezetése
A 150-es főút nyomvonal-vezetése
Úttípus másodrangú főút
Hossza 15 km
Ebből elkészült: 15 km
Ebből épül: 0 km
Ebből tervezett: 0 km
Ország  Magyarország
Megyék Győr-Moson-Sopron megye;
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Mosonmagyaróvár
Az út vége Rajka
Időzóna Budapest; GMT+1

A 150-es főút a 86. számú főútvonal folytatása az E65-ös nemzetközi főútnak Mosonmagyaróvárt Rajkával, az országhatárig összekötő része. A forgalom nagy részét az elkészült 15-ös félautópálya átvette.

Fekvése[szerkesztés]

A Mosonmagyaróvári járás két jól elhatárolható földrajzi egységre tagolódik. Az Öreg Dunától, ami egyben a szlovák-magyar államhatár az M1-es autópályáig, a Szigetköz sajátos természeti tája fekszik, az autópályától délre pedig a Hanság sok értéket őrző, tája található. A 150-es számú főútvonal a szigetközi tájakon halad végig.[1]

Mosonmagyaróvár múltját és jelenét egyaránt meghatározza illetve befolyásolja a város földrajzi elhelyezkedése, a nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési útvonalak alakulása. Az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A Duna menti limes útja mentén alakult ki Ad Flexum, a római katonai és polgári település – amely évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Hatással volt az itt élőkre egy másik fontos útvonal, a borostyánút, amely a Baltikumot a Földközi-tenger térségével kötötte össze.

Az így kialakult közutak személy és teherforgalmát vezeti le a 150-es főút a szlovák államhatárra, az 1-es főút pedig az osztrák országhatárra. A forgalom elviselhetetlen zsúfoltságát enyhítették az elmúlt évtizedekben megépült autópályák.

Települések az útvonal mentén[szerkesztés]

Mosonmagyaróváron fontos vasútvonalak és közutak futnak össze. A város központjában a Régi vámház téren találkozik az 1-es főút a 86-os főúttal. S ennek folytatása a 150-es számú főút, amely a Pozsonyba vezető Fő útról nyíló hajdani piactérről indulva végig vezet Magyaróvár történelmi ütőerén. S érünk el a város legjelentősebb műemlékéhez, a feltehetően római alapokra épült, szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos várépülethez. A vártól északra fekszik a Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdasági tanintézete. A főút mentén továbbhaladva érünk a Sóház várszerű kétemeletes tömbjéhez. A városból kiérve kb. tízperces utazással Bezenyére érünk.

A többnevű és ennek megfelelően többnyelvű határmenti település a 150-es számú főútvonal mindkét oldalán terül el. Bezenye közigazgatási területén fekszik a 15 hektáros és 350 lakosú Paprét nevű településrész.

A következő település már Rajka. Ez a község 1947 óta határátkelőhely. Pozsonytól is 15 km távolságra fekszik, emiatt az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a Szlovákiából a községben letelepülő szlovák állampolgárok száma. A település gyakorlatilag egyedül bonyolítja le a Közel-Keleti és az Északi-tenger országai közötti személy és teherforgalmat.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak[szerkesztés]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
AB-Kreuzung-grün.svg (0) Mosonmagyaróvár 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Sinnbild Innerorts.svg (8) Bezenye
AB-Kreuzung-grün.svg (9) Hegyeshalom
Sinnbild Innerorts.svg (14) Rajka
AB-Kreuzung-grün.svg (15) Budapest/Pozsony M15 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
(16)  Szlovákia Diaľnica D2.svg E65  Tabliczka E75.svg

Története[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Duna lecsapolása előtt a táj a Szigetközhöz tartozott.

Források[szerkesztés]

  • Vendégváró (Felelős szerkesztő:Körtvélyesi Erzsébet) Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében 2.o. (Miskolc, 2000) ISBN 9638602554
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szerkesztő: Bunovácz Dezső) (Kaposvár, 2004) ISBN 963908994X

Külső hivatkozások[szerkesztés]