„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Báthory András (országbíró) lapot átneveztem Báthori András (országbíró) névre: Az ecsedieket i-vel írjuk, lásd [Báthory család] |
|
(Nincs különbség)
| |
A lap 2011. május 3., 17:13-kori változata
Ecsedi Báthory András (?–Kanizsa, 1566) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester. [1]
Élete
Ecsedi Báthory András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget. [2]
A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen. [3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. [4] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is. [5] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig. [6]
Családja
Első felesége - Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya - halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek. [7]
Források
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
.svg){kind=small}