„Akkádok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. március 17., 11:20-kori változata

Az akkádok koraókori szemita népcsoport Mezopotámia területén. Az i. e. 3. évezred elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, Agade után kapták. A 3. évezred első felében egyre több helyen megtelepedtek és önálló városokat alapítottak, kulturálisan asszimilálódtak a sumerekhez. Átvették a sumer ékírást, amelyet saját szemita nyelvükre, az akkádra alakítottak.

Az akkádok gócpontja a Tigris és Eufrátesz folyók közti Közép-Mezopotámiában, Asszíria és a Tengerföld között helyezkedett el. Legjelentősebb városuk Agade, amelynek egyik uralkodója, Sarrukín legyőzte Sumer főhegemónját, Kist és saját birodalmat alapított.

Az akkádok végül a szintén szemita amoriták vándorlása után, az óbabiloni korban feloldódtak a babiloni népességben.

Lásd még:

A lap 2011. március 17., 11:18-kori változata szerkesztés Laszlovszky András (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 98 464 szerkesztés Új oldal, tartalma: „Az '''akkádok''' koraókori szemita népcsoport Mezopotámia területén. Az i. e. 3. évezred elején már jelen voltak a térségben, mint nom…”		A lap 2011. március 17., 11:20-kori változata szerkesztés visszavonás Laszlovszky András (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 98 464 szerkesztés a linkjav Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	Az '''akkádok''' kora[[ókor]]i [[~~szemiták\|~~szemita]] népcsoport [[Mezopotámia]] területén. Az [[i. e. 3. évezred]] elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, [[Agade]] után kapták. A 3. évezred első felében egyre több helyen megtelepedtek és önálló városokat alapítottak, kulturálisan asszimilálódtak a [[sumerek]]hez. Átvették a sumer [[ékírás]]t, amelyet saját szemita nyelvükre, az [[akkád nyelv\|akkádra]] alakítottak.		Az '''akkádok''' kora[[ókor]]i [[szemita]] népcsoport [[Mezopotámia]] területén. Az [[i. e. 3. évezred]] elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, [[Agade]] után kapták. A 3. évezred első felében egyre több helyen megtelepedtek és önálló városokat alapítottak, kulturálisan asszimilálódtak a [[sumerek]]hez. Átvették a sumer [[ékírás]]t, amelyet saját szemita nyelvükre, az [[akkád nyelv\|akkádra]] alakítottak.

	Az akkádok gócpontja a [[Tigris (folyó)\|Tigris]] és [[Eufrátesz]] folyók közti Közép-Mezopotámiában, [[Asszíria]] és a [[Tengerföld]] között helyezkedett el. Legjelentősebb városuk Agade, amelynek egyik uralkodója, [[Sarrukín akkád király\|Sarrukín]] legyőzte [[Sumer]] főhegemónját, [[Kis (település)\|Kist]] és saját birodalmat alapított.		Az akkádok gócpontja a [[Tigris (folyó)\|Tigris]] és [[Eufrátesz]] folyók közti Közép-Mezopotámiában, [[Asszíria]] és a [[Tengerföld]] között helyezkedett el. Legjelentősebb városuk Agade, amelynek egyik uralkodója, [[Sarrukín akkád király\|Sarrukín]] legyőzte [[Sumer]] főhegemónját, [[Kis (település)\|Kist]] és saját birodalmat alapított.