„Turgut reisz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. augusztus 26., 17:53-kori változata

Turgut (1485 körül, Kharabulak, Anatólia - 1565. június 23, a máltai Sliema helyén) görög származású török reisz, más nyelveken Dragut, Dargouth, Algír bégje, földközi-tengeri beglerbég, tripoli bég majd pasa.

Életútja

Anatóliában született 1485 körül. Tizenkét évesen felkeltette egy tengerészkapitány érdeklődését, aki magával vitte Kairóba. Itt kezdett tanulni, majd támogatója halála után Alexandriába ment. Egy bárkára szegődött, ahol hamarosan jó navigátor és tüzér hírében állt. Felszerelt egy saját hajót, amellyel Velence égei-tengeri kereskedőit fosztogatta. 1520-ban találkozott a hírhedt kalóz Barbarossával, aki elvitte Isztambulba. Tizenkét gálya kapitánya lett. 1526-ban először vezetett támadást szárazföldi célpont, Capo Passero erődje ellen. Ettől kezdve folyamatosan fosztogatja Nápoly és Szicília partvidékét. 1533. májusában két velencei gályát zsákmányolt. 1538-ban Barbarossa oldalán első ízben csap össze Andrea Doria genovai származású spanyol admirálissal az albániai Préveza öblében. Candia kifosztása után az ottomán csapatokhoz csatlakozva 30 hajója alkotta a középső vonalat. A csatában sikerült elfognia Giambattista Dovizi parancsnok hajóját. Következő évben Vlona partjai előtt 5 velencei hajót süllyesztett el vagy ejtett foglyul, majd egy másik flotta bekerítette, ám megmenekült. Ekkor lett Djerba parancsnoka, mikor Szinán pasát a szultán kinevezte a Vörös-tengeri flotta parancsnokává. 1540-ben vezetett először támadást Málta ellen, Gozo szigetén szállt partra, és 50 rabszolgával távozott. Doria 81 hajóval indult az üldözésére, menekülés közben végigfosztogatta Szardínia és Korzika partjait, hajóira majd ezer foglyot gyűjtött, ám a kör bezárult körülötte, és végül fogságba esett. Jean Parisot de la Valette johannita lovag, Doria barátja Toulonban meglátogatta, és tudtára hozta, hogy így bánnak a legyőzöttekkel. Egy genovai családhoz került rabszolgaként.

1544-ben nyeri vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki. Barbarossa visszavonulásával a Földközi-tenger nyugati medencéjében a legfőbb parancsnok lett. A keresztények "Az Iszlám meztelen kardjának" nevezik. Gozo újabb megtámadásakor testvére is elesett. 1545-ben Itália partjain fosztogatott, majd szövetkezett a tuniszi király fiával, és Mahdíjában ütötte fel táborát, ahol 36 hajó és rengeteg afrikai katona csatlakozott hozzá. Doria elől bújkálva 1546-ban kifosztotta Gozót, következő évben partaszállt Marsaxlokknál, majd Szicíliát és Korzikát fosztogatta. 1548-ban I. Szulejmán szultán kinevezte Algír alkirályává. Ebben az évben sikerült elfognia egy máltai hajót, rajta a Tripoli megerősítésére szánt 70 000 aranydukáttal.

Források

Dragut (olasz nyelven). Corsari del Mediterraneo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
Turgutreis (angol nyelven). Guide Bodrum. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) - Pontatlan dátumokkal, de a születési hely forrása.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 ==Életútja==
-Anatóliában született 1485 körül. Tizenkét évesen felkeltette egy tengerészkapitány érdeklődését, aki magával vitte [[Kairó]]ba. Itt kezdett tanulni, majd támogatója halála után [[Alexandria|Alexandriába]] ment. Egy bárkára szegődött, ahol hamarosan jó navigátor és tüzér hírében állt. Felszerelt egy saját hajót, amellyel [[Velencei Köztársaság|Velence]] égei-tengeri kereskedőit fosztogatta. [[1520]]-ban találkozott a hírhedt kalóz Barbarossával, aki elvitte [[Isztambul]]ba. Tizenkét gálya kapitánya lett. [[1526]]-ban először vezetett támadást szárazföldi célpont, Capo Passero erődje ellen. Ettől kezdve folyamatosan fosztogatja [[Nápolyi Királyság|Nápoly]] és [[Szicília]] partvidékét. [[1533]]. májusában két velencei gályát zsákmányolt. [[1538]]-ban Barbarossa oldalán első ízben csap össze Andrea Doria [[genovai Köztársaság|genovai]] származású spanyol admirálissal az [[albánia]]i Préveza öblében. [[Iráklio|Candia]] kifosztása után az ottomán csapatokhoz csatlakozva 30 hajója alkotta a középső vonalat. A csatában sikerült elfognia Giambattista Dovizi parancsnok hajóját. Következő évben [[Vlona]] partjai előtt 5 velencei hajót süllyesztett el vagy ejtett foglyul, majd egy másik flotta bekerítette, ám megmenekült. Ekkor lett Djerba parancsnoka, mikor Szinán pasát a szultán kinevezte a Vörös-tengeri flotta parancsnokává. [[1540]]-ben vezetett először támadást [[Málta]] ellen, [[Gozo]] szigetén szállt partra, és 50 rabszolgával távozott. Doria 81 hajóval indult az üldözésére, menekülés közben végigfosztogatta [[Szardínia]] és [[Korzika]] partjait, hajóira majd ezer foglyot gyűjtött, ám a kör bezárult körülötte, és végül fogságba esett. [[Jean Parisot de la Valette]] [[johanniták|johannita]] lovag, Doria barátja [[Toulon]]ban meglátogatja, és tudtára hozza, hogy így bánnak a legyőzöttekkel. Egy [[genova]]i családhoz kerül rabszolgaként.
+Anatóliában született 1485 körül. Tizenkét évesen felkeltette egy tengerészkapitány érdeklődését, aki magával vitte [[Kairó]]ba. Itt kezdett tanulni, majd támogatója halála után [[Alexandria|Alexandriába]] ment. Egy bárkára szegődött, ahol hamarosan jó navigátor és tüzér hírében állt. Felszerelt egy saját hajót, amellyel [[Velencei Köztársaság|Velence]] égei-tengeri kereskedőit fosztogatta. [[1520]]-ban találkozott a hírhedt kalóz Barbarossával, aki elvitte [[Isztambul]]ba. Tizenkét gálya kapitánya lett. [[1526]]-ban először vezetett támadást szárazföldi célpont, Capo Passero erődje ellen. Ettől kezdve folyamatosan fosztogatja [[Nápolyi Királyság|Nápoly]] és [[Szicília]] partvidékét. [[1533]]. májusában két velencei gályát zsákmányolt. [[1538]]-ban Barbarossa oldalán első ízben csap össze Andrea Doria [[genovai Köztársaság|genovai]] származású spanyol admirálissal az [[albánia]]i Préveza öblében. [[Iráklio|Candia]] kifosztása után az ottomán csapatokhoz csatlakozva 30 hajója alkotta a középső vonalat. A csatában sikerült elfognia Giambattista Dovizi parancsnok hajóját. Következő évben [[Vlona]] partjai előtt 5 velencei hajót süllyesztett el vagy ejtett foglyul, majd egy másik flotta bekerítette, ám megmenekült. Ekkor lett Djerba parancsnoka, mikor Szinán pasát a szultán kinevezte a Vörös-tengeri flotta parancsnokává. [[1540]]-ben vezetett először támadást [[Málta]] ellen, [[Gozo]] szigetén szállt partra, és 50 rabszolgával távozott. Doria 81 hajóval indult az üldözésére, menekülés közben végigfosztogatta [[Szardínia]] és [[Korzika]] partjait, hajóira majd ezer foglyot gyűjtött, ám a kör bezárult körülötte, és végül fogságba esett. [[Jean Parisot de la Valette]] [[johanniták|johannita]] lovag, Doria barátja [[Toulon]]ban meglátogatta, és tudtára hozta, hogy így bánnak a legyőzöttekkel. Egy [[genova]]i családhoz került rabszolgaként.
+[[1544]]-ben nyeri vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki. Barbarossa visszavonulásával a Földközi-tenger nyugati medencéjében a legfőbb parancsnok lett. A keresztények "Az Iszlám meztelen kardjának" nevezik. [[Gozo]] újabb megtámadásakor testvére is elesett. [[1545]]-ben Itália partjain fosztogatott, majd szövetkezett a [[tunisz]]i király fiával, és [[Mahdíja|Mahdíjában]] ütötte fel táborát, ahol 36 hajó és rengeteg afrikai katona csatlakozott hozzá. Doria elől bújkálva 1546-ban kifosztotta Gozót, következő évben partaszállt [[Marsaxlokk]]nál, majd Szicíliát és Korzikát fosztogatta. [[1548]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán kinevezte [[Algír]] alkirályává. Ebben az évben sikerült elfognia egy máltai hajót, rajta a Tripoli megerősítésére szánt {{szám|70000}} aranydukáttal.
-[[1544]]-ben nyeri vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki.
 ==Források==