„Dávid magyar királyi herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forrásbolt: ő meg nem Ibolya |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
{{nincs forrás}} |
|||
| ⚫ | |||
==Élete== |
==Élete== |
||
Édesapja [[I. András magyar király]], édesanyja [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] kijevi hercegnő. |
|||
„Miután bátyja [[Salamon magyar király|Salomo]] [[1052]]-ben született s András a [[Tihanyi alapítólevél|tihanyi apátság alapító levelében]] [[1055]]-ban már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg [[1055]]-ben már élt; születése tehát [[1053]]/[[1055|5]]-re esnék.”<ref>Wertner (1892: 134).</ref> |
|||
Édesapja [[I. András magyar király]], Vazul magyar hercegnek és egy Tátony nembeli asszonynak a fia. Édesanyja [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] kijevi hercegnő, [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|I. (Bölcs) Jaroszláv]] kijevi nagyherceg és Ingegerd svéd hercegnő leánya. Dávid volt szülei legkisebb gyermeke. Két testvére volt: [[Adelheid magyar hercegnő|Adelheid]], aki cseh hercegné lett és a későbbi [[Salamon magyar király|Salamon király]]. Apja halála után családjával német földre menekült, ahonnan [[I. Béla magyar király|I. Béla]] halála után tértek vissza. |
|||
Az András és öccse, [[I. Béla magyar király|Béla]] között kitört háborúság miatt [[Anasztázia magyar királyné]] mindkét fiát [[Ausztria|Ausztriába]] menekítette, ahonnan [[1063]]-ban, Béla halála után tértek vissza. |
|||
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyjai között, a politikával sem igazán foglalkozott. Életéről kevés adat maradt fenn, feleségéről és gyermekeiről nem esik említés. Dávid [[1090]] táján gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. Később ide temették el apja mellé. |
|||
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg [[1094]]-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”<ref>Wertner (1892: 135).</ref> Dávid [[1094]]-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára [[1094]] után halt meg, mert az [[1094]] évben emlitett adományozása majdnem olyan hanon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint [[I. László magyar király|Lászlónak]] [[1095]]-ben bekövetkezett halála után csak [[Lampert herceg|Lambert]], [[Kálmán magyar király|Kálmán]] és [[Álmos herceg|Álmos]] királyfiak voltak életben.”<ref>Wertner (1892: 135–136).</ref> A [[Tihanyi apátság]]ban temették el apja mellé. |
|||
==Jegyzetek== |
|||
<references/> |
|||
==Irodalom== |
|||
*Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: ''Az Árpádok családi története'', Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136. |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/HUNGARY.htm#SophiaMPoppoBergSchelklinge FMG/Hungary Kings Genealogy] |
|||
*[http://genealogy.euweb.cz/arpad/arpad1.html#SK Euweb/Arpad family] |
|||
[[Kategória:Árpád-ház]] |
[[Kategória:Árpád-ház]] |
||
| 12. sor: | 24. sor: | ||
[[pl:Dawid węgierski]] |
[[pl:Dawid węgierski]] |
||
{{csonk}} |
|||
A lap 2010. február 11., 08:12-kori változata
Árpád-házi Dávid (1053/55 – 1094 után) magyar királyi herceg, I. András másodszülött fia.
Élete
Édesapja I. András magyar király, édesanyja Anasztázia kijevi hercegnő.
„Miután bátyja Salomo 1052-ben született s András a tihanyi apátság alapító levelében 1055-ban már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg 1055-ben már élt; születése tehát 1053/5-re esnék.”[1]
Az András és öccse, Béla között kitört háborúság miatt Anasztázia magyar királyné mindkét fiát Ausztriába menekítette, ahonnan 1063-ban, Béla halála után tértek vissza.
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg 1094-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”[2] Dávid 1094-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára 1094 után halt meg, mert az 1094 évben emlitett adományozása majdnem olyan hanon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint Lászlónak 1095-ben bekövetkezett halála után csak Lambert, Kálmán és Álmos királyfiak voltak életben.”[3] A Tihanyi apátságban temették el apja mellé.
Jegyzetek
Irodalom
- Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136.