„Beregardó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a névtér javítása |
a a mai Ukrajna -> Ukrajna |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Beregardó''' ([[1899]]-ig ''Beregszász-Végardó,'' [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Чепивкa (Csepivka),'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Ardov,'' [[orosz nyelv|oroszul]] ''Чепoвкa (Csepovka)''), korábban ''Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo):'' falu |
'''Beregardó''' ([[1899]]-ig ''Beregszász-Végardó,'' [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Чепивкa (Csepivka),'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Ardov,'' [[orosz nyelv|oroszul]] ''Чепoвкa (Csepovka)''), korábban ''Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo):'' falu [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Beregszászi járás]]ban. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A lap 2010. január 3., 02:33-kori változata
Beregardó (1899-ig Beregszász-Végardó, ukránul Чепивкa (Csepivka), szlovákul Ardov, oroszul Чепoвкa (Csepovka)), korábban Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
Beregszásztól 2 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Beregszászhoz tartozik.
Története
1332-ben Ordow néven említik először. A 14. – 15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. 1566-ban a tatárok felgyújtották és kirabolták a falut. Református temploma 14. – 15. századi eredetű, 1779-ben újították fel, de mai alakját csak 1938-ban nyerte el. 1975 és 1978 között helyreállították, de a hívek csak 1989-ben kapták vissza. 1910-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Híres emberek
- Itt született 1782-ben br. Perényi Zsigmond Ugocsa vármegye főispánja, 1848-ban a felsőház elnöke, akit a trónfosztó nyilatkozat aláírása miatt 1849. október 24-én kivégeztek.
