„Zenekarvezető” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
közép-kelet-európai --> kelet-közép-európai
1. sor: 1. sor:
A '''zenekarvezető''' elsősorban kisebb létszámú, könnyűzenei és népzenei együtteseknél használatos kifejezés, a kiemelt szerepet játszó tagra. Pontos tartalma együttesenként változó, van, ahol nagyrészt az ő szava dönt, míg máshol inkább „első az egyenlők közt”. Időnként megegyezik a [[frontember]] személyével, de ez nem feltétlenül jellemző, a zenekarvezetők egy része inkább hagyja, hogy más tagok legyenek reflektorfényben. Komolyzenében és énekkaroknál [[karvezető]]ről szokás beszélni, aki azonban maga nem játszik hangszeren, nem énekel, hanem a zenészeket, énekeseket dirigálja előadás közben.
A '''zenekarvezető''' elsősorban kisebb létszámú, könnyűzenei és népzenei együtteseknél használatos kifejezés, a kiemelt szerepet játszó tagra. Pontos tartalma együttesenként változó, van, ahol nagyrészt az ő szava dönt, míg máshol inkább „első az egyenlők közt”. Időnként megegyezik a [[frontember]] személyével, de ez nem feltétlenül jellemző, a zenekarvezetők egy része inkább hagyja, hogy más tagok legyenek reflektorfényben. Komolyzenében és énekkaroknál [[karvezető]]ről szokás beszélni, aki azonban maga nem játszik hangszeren, nem énekel, hanem a zenészeket, énekeseket dirigálja előadás közben.


A közép-kelet-európai országokban a poszt fontosságát növelte, hogy a szocializmusban nem ismerték el a menedzseri szakmát, így a szervezéssel, az együttes képviseletével kapcsolatos teendők is a zenészekre hárultak. Emiatt volt példa arra is, hogy egy-egy tag kimondottan zenekarvezetői szerepben vett részt az együttes munkájában, minimális részt vállalva a hangzásban ([[Schuster Lóránt]] - [[P. Mobil]], [[Tereh István]] - [[Solaris]], [[Első Emelet]]).
A kelet-közép-európai országokban a poszt fontosságát növelte, hogy a szocializmusban nem ismerték el a menedzseri szakmát, így a szervezéssel, az együttes képviseletével kapcsolatos teendők is a zenészekre hárultak. Emiatt volt példa arra is, hogy egy-egy tag kimondottan zenekarvezetői szerepben vett részt az együttes munkájában, minimális részt vállalva a hangzásban ([[Schuster Lóránt]] - [[P. Mobil]], [[Tereh István]] - [[Solaris]], [[Első Emelet]]).


A zenekarvezető általában a névhasználati jogokkal is rendelkezik (esetenként éppen az ő nevét viseli az együttes), ennek főként akkor van jelentősége, ha szakadásra kerül sor. Előfordul azonban olyan is, hogy a zenekarvezető megválik együttesétől, amely a megmaradt tagokkal, régi néven működik tovább.
A zenekarvezető általában a névhasználati jogokkal is rendelkezik (esetenként éppen az ő nevét viseli az együttes), ennek főként akkor van jelentősége, ha szakadásra kerül sor. Előfordul azonban olyan is, hogy a zenekarvezető megválik együttesétől, amely a megmaradt tagokkal, régi néven működik tovább.

A lap 2009. február 23., 23:16-kori változata

A zenekarvezető elsősorban kisebb létszámú, könnyűzenei és népzenei együtteseknél használatos kifejezés, a kiemelt szerepet játszó tagra. Pontos tartalma együttesenként változó, van, ahol nagyrészt az ő szava dönt, míg máshol inkább „első az egyenlők közt”. Időnként megegyezik a frontember személyével, de ez nem feltétlenül jellemző, a zenekarvezetők egy része inkább hagyja, hogy más tagok legyenek reflektorfényben. Komolyzenében és énekkaroknál karvezetőről szokás beszélni, aki azonban maga nem játszik hangszeren, nem énekel, hanem a zenészeket, énekeseket dirigálja előadás közben.

A kelet-közép-európai országokban a poszt fontosságát növelte, hogy a szocializmusban nem ismerték el a menedzseri szakmát, így a szervezéssel, az együttes képviseletével kapcsolatos teendők is a zenészekre hárultak. Emiatt volt példa arra is, hogy egy-egy tag kimondottan zenekarvezetői szerepben vett részt az együttes munkájában, minimális részt vállalva a hangzásban (Schuster Lóránt - P. Mobil, Tereh István - Solaris, Első Emelet).

A zenekarvezető általában a névhasználati jogokkal is rendelkezik (esetenként éppen az ő nevét viseli az együttes), ennek főként akkor van jelentősége, ha szakadásra kerül sor. Előfordul azonban olyan is, hogy a zenekarvezető megválik együttesétől, amely a megmaradt tagokkal, régi néven működik tovább.

Ismertebb magyar zenekarvezetők