„Szundanézek” változatai közötti eltérés

	szundanézek
	Szundanéz pár esküvői viseletben
	Teljes lélekszám
	kb. 44 millió (2018)
	Régiók
	Indonézia
	Nyelvek
	szundanéz, bahasa indonéz
	Vallások
	iszlám
	Rokon népcsoportok
	jávaiak, maduraiak, balinézek
	A Wikimédia Commons tartalmaz szundanézek témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. november 26., 12:34-kori változata

A szundanézek (vagy szundák, szundaiak) az ausztronéziai népek közé tartozó népcsoport, Indonézia második legnagyobb nemzetisége. Az ország lakosságának 15,5%-át teszik ki,^[1] lélekszámuk 2018-ban kb. 44 millió fő volt.

Lakóhely

A szundanézek Jáva nyugati térségében, az egykor Szundának nevezett régióban élnek. Nyugat-Jáva tartomány lakosságának 79%-át teszik ki (38,5 millió fő), Banten tartományban arányuk 29% (3 millió fő), míg Dzsakarta, a főváros lakosságának egyhetedét (kb. 1,5 millió fő) alkotják. További kb. 1 millió szundanéz él Indonézia más szigetein. Hagyományosan rizstermesztéssel foglalkoznak, ám a 20. század második felétől egyre nagyobb számban költöztek városokba.^[2]

Történet

A Szunda Királyság Jáva nyugati területeire terjedt ki.

A szundanézek ősei Kr. e. 1500 és 1000 között érkeztek Jávára észak felől, Tajvanról a Fülöp-szigeteken keresztül. Az 4-7. században a hindu Tarumanagara dinasztia^[3] hozott létre államot, mely kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a környező területekkel, sőt Kínával is. Nyugatról indiai, keletről jávai hatások érte a birodalmat. A 7-16. század között létezett szintén hindu Szunda Királyság a Jáva középső részei felől terjedő iszlám hatására omlott össze.

A holland gyarmati időkben (17. századtól) a szundanézek lakta terület fontos szerepet töltött be a Holland Kelet-indiai Társaság által irányított gazdaságban, főleg a fűszerek, kávé, kinin, gumi és tea termesztésében és exportjában.^[3]

A második világháború alatt a hollandok meggyengülésével japánok szállták meg Jávát, a háború után pedig az indonézek rögtön kikiáltották függetlenségüket (1945. augusztus 17.). A független Indonéziához való csatlakozással nem minden szundanéz értett egyet. Voltak, akik kitartottak a hollandok mellett, míg mások a radikális iszlám mozgalom, a Darul Iszlám felkelésben^[4] (1948-62) vettek részt, hogy területüknek nagyobb önállóságot biztosíthassanak. Ezt a Szukarno vezette indonéz kormány nem tette lehetővé. A 20. század második felében a szundanézek élete a városiasodásnak és az iparosodásnak köszönhetően jelentősen átalakult: egy kis részük jelentős vagyonra tett szert, de a többség ma is kedvezőtlen életkörülmények között él.

Nyelv és vallás

A népcsoport nyelve az ausztronéz nyelvek közé tartozó szundanéz (priangman). Közel áll a jávai nyelvhez, de a két nyelv beszélői nem értik meg egymást. A legtöbb szundanéz kétnyelvű, a hivatalos helyeken az ország közös nyelvét, a bahasa indonézt beszélik, míg a szundanéz a családi és baráti közegben használatos. A szundanéz nyelv nagyon változatos: a szókészlet és a kiejtés többféle regionális változatban létezik. A nyelv különlegessége, hogy a beszélőtársadalmi státuszától függően többféle nyelvi szintet különíthetünk el benne: más szavakat használ valaki, ha idősebbekkel beszél, mint ha fiatalabbaknak mondaná ugyanazt. A mindennapi életben két, néha három nyelvi szintet használnak, de vannak olyan idősebb szundanézek, akik négyet különböztetnek meg.^[3]

Elsősorban a latin betűs írást használják, de 2003 óta a nyugat-jávai vezetés támogatja az újjáélesztett, 14-18. századi szövegekből rekonstruált szundanéz írás használatát is.

A szundanézek túlnyomó többsége az iszlámot követi, egy kisebbség keresztény (római katolikus vagy protestáns). Az iszlám vélhetően a 14. században jelent meg Jáva nyugati partjainál, de a helyi iszlám a mai napig sok olyan szokást és szertartást őriz, melyek a korábbi, hindu vagy azelőtti időkből maradtak fenn. Ezek többnyire a rizstermesztéssel kapcsolatosak, részüket képezi a kövekben, fákban, patakokban élő szellemekben való hit.^[4]

Kultúra

A jávai kultúrához képest a szundanézeknél kevésbé maradtak fenn a hinduizmus és a buddhizmus hatásai. A szundanézek irodalma gazdag. Történeteik elmesélésére a vajang golek nevű, fabábokkal játszott bábjátékot is használják.^[4]

Jegyzetek

↑ The World Factbook, CIA
↑ Ázsia népei 673. o.
↑ ^a ^b ^c Encyclopedia
↑ ^a ^b ^c Az ember 457. o.

Források

Kiszely István: Ázsia népei, Gondolat, Budapest, 1984, ISBN: 9632808134
Robert Winston (szerk.): Az ember, Ikar, 2005, ISBN: 8024905124
The World Factbook, CIA
Encyclopedia

[1] The World Factbook, CIA

[K673-2] Ázsia népei 673. o.

[Ency-3] Encyclopedia

[Ember-4] Az ember 457. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 ==Lakóhely==
-A szundanézek [[Jáva (sziget)|Jáva]] nyugati térségében, az egykor Szundának nevezett régióban élnek. Nyugat-Jáva tartomány lakosságának 79%-át teszik ki (38,5 millió fő), Banten tartományban arányuk 29% (3 millió fő), míg [[Dzsakarta]], a főváros lakosságának egyhetedét (kb. 1,5 millió fő) alkotják. További kb. 1 millió szundanéz él Indonézia más szigetein. Hagyományosan rizstermesztéssel foglalkoznak, ám a 20. század második felétől egyre nagyobb számban költöztek városokba.<ref>Kiszely 673. o.</ref>
+A szundanézek [[Jáva (sziget)|Jáva]] nyugati térségében, az egykor Szundának nevezett régióban élnek. Nyugat-Jáva tartomány lakosságának 79%-át teszik ki (38,5 millió fő), Banten tartományban arányuk 29% (3 millió fő), míg [[Dzsakarta]], a főváros lakosságának egyhetedét (kb. 1,5 millió fő) alkotják. További kb. 1 millió szundanéz él Indonézia más szigetein. Hagyományosan rizstermesztéssel foglalkoznak, ám a 20. század második felétől egyre nagyobb számban költöztek városokba.<ref name = K673>Ázsia népei 673. o.</ref>
 ==Történet==
 [[Fájl:Sunda-Galuh.gif|200px|bélyegkép|balra|A Szunda Királyság Jáva nyugati területeire terjedt ki.]]
-A szundanézek ősei Kr. e. 1500 és 1000 között érkeztek Jávára észak felől, [[Tajvan (sziget)|Tajvan]]ról a [[Fülöp-szigetek]]en keresztül. Az 4-7. században a [[Hinduizmus|hindu]] Tarumanagara dinasztia<ref>[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref> hozott létre államot, mely kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a környező területekkel, sőt [[Kína|Kínával]] is. Nyugatról [[india]]i, keletről [[Jávaiak|jávai]] hatások érte a birodalmat. A 7-16. század között létezett szintén hindu Szunda Királyság a Jáva középső részei felől terjedő [[iszlám]] hatására omlott össze.
+A szundanézek ősei Kr. e. 1500 és 1000 között érkeztek Jávára észak felől, [[Tajvan (sziget)|Tajvan]]ról a [[Fülöp-szigetek]]en keresztül. Az 4-7. században a [[Hinduizmus|hindu]] Tarumanagara dinasztia<ref name = Ency >[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref> hozott létre államot, mely kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a környező területekkel, sőt [[Kína|Kínával]] is. Nyugatról [[india]]i, keletről [[Jávaiak|jávai]] hatások érte a birodalmat. A 7-16. század között létezett szintén hindu Szunda Királyság a Jáva középső részei felől terjedő [[iszlám]] hatására omlott össze.
-A [[Hollandia|holland]] gyarmati időkben ([[17. század]]tól) a szundanézek lakta terület fontos szerepet töltött be a [[Holland Kelet-indiai Társaság]] által irányított gazdaságban, főleg a fűszerek, kávé, kinin, gumi és tea termesztésében és exportjában.<ref>[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref>
+A [[Hollandia|holland]] gyarmati időkben ([[17. század]]tól) a szundanézek lakta terület fontos szerepet töltött be a [[Holland Kelet-indiai Társaság]] által irányított gazdaságban, főleg a fűszerek, kávé, kinin, gumi és tea termesztésében és exportjában.<ref name = Ency >[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref>
-A [[második világháború]] alatt a hollandok meggyengülésével [[japánok]] szállták meg Jávát, a háború után pedig az indonézek rögtön kikiáltották függetlenségüket ([[1945]]. [[augusztus 17]].). A független Indonéziához való csatlakozással nem minden szundanéz értett egyet. Voltak, akik kitartottak a hollandok mellett, míg mások a radikális iszlám mozgalom, a Darul Iszlám felkelésben<ref>Az ember 457. o.</ref> ([[1948]]-[[1962|62]]) vettek részt, hogy területüknek nagyobb önállóságot biztosíthassanak. Ezt a [[Szukarno]] vezette indonéz kormány nem tette lehetővé. A [[20. század]] második felében a szundanézek élete a városiasodásnak és az iparosodásnak köszönhetően jelentősen átalakult: egy kis részük jelentős vagyonra tett szert, de a többség ma is kedvezőtlen életkörülmények között él.
+A [[második világháború]] alatt a hollandok meggyengülésével [[japánok]] szállták meg Jávát, a háború után pedig az indonézek rögtön kikiáltották függetlenségüket ([[1945]]. [[augusztus 17]].). A független Indonéziához való csatlakozással nem minden szundanéz értett egyet. Voltak, akik kitartottak a hollandok mellett, míg mások a radikális iszlám mozgalom, a Darul Iszlám felkelésben<ref name = Ember>Az ember 457. o.</ref> ([[1948]]-[[1962|62]]) vettek részt, hogy területüknek nagyobb önállóságot biztosíthassanak. Ezt a [[Szukarno]] vezette indonéz kormány nem tette lehetővé. A [[20. század]] második felében a szundanézek élete a városiasodásnak és az iparosodásnak köszönhetően jelentősen átalakult: egy kis részük jelentős vagyonra tett szert, de a többség ma is kedvezőtlen életkörülmények között él.
 ==Nyelv és vallás==
 [[Fájl:Java languages.JPG|300px|bélyegkép|jobbra|Jáva nyelvi térképe]]
-A népcsoport nyelve az [[Ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvek]] közé tartozó szundanéz (priangman). Közel áll a [[jávai nyelv]]hez, de a két nyelv beszélői nem értik meg egymást. A legtöbb szundanéz kétnyelvű, a hivatalos helyeken az ország közös nyelvét, a [[Indonéz nyelv|bahasa indonéz]]t beszélik, míg a szundanéz a családi és baráti közegben használatos. A szundanéz nyelv nagyon változatos: a szókészlet és a kiejtés többféle regionális változatban létezik. A nyelv különlegessége, hogy a beszélőtársadalmi státuszától függően többféle nyelvi szintet különíthetünk el benne: más szavakat használ valaki, ha idősebbekkel beszél, mint ha fiatalabbaknak mondaná ugyanazt. A mindennapi életben két, néha három nyelvi szintet használnak, de vannak olyan idősebb szundanézek, akik négyet különböztetnek meg.<ref>[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref>
+A népcsoport nyelve az [[Ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvek]] közé tartozó szundanéz (priangman). Közel áll a [[jávai nyelv]]hez, de a két nyelv beszélői nem értik meg egymást. A legtöbb szundanéz kétnyelvű, a hivatalos helyeken az ország közös nyelvét, a [[Indonéz nyelv|bahasa indonéz]]t beszélik, míg a szundanéz a családi és baráti közegben használatos. A szundanéz nyelv nagyon változatos: a szókészlet és a kiejtés többféle regionális változatban létezik. A nyelv különlegessége, hogy a beszélőtársadalmi státuszától függően többféle nyelvi szintet különíthetünk el benne: más szavakat használ valaki, ha idősebbekkel beszél, mint ha fiatalabbaknak mondaná ugyanazt. A mindennapi életben két, néha három nyelvi szintet használnak, de vannak olyan idősebb szundanézek, akik négyet különböztetnek meg.<ref name = Ency >[https://www.encyclopedia.com/places/africa/sudan-political-geography/sundanese Encyclopedia]</ref>
 [[Fájl:Sundanese-consonants.svg|200px|bélyegkép|jobbra|A felélesztett szundanéz abécé betűi]]
 Elsősorban a latin betűs írást használják, de 2003 óta a nyugat-jávai vezetés támogatja az újjáélesztett, 14-18. századi szövegekből rekonstruált szundanéz írás használatát is.
-A szundanézek túlnyomó többsége az iszlámot követi, egy kisebbség keresztény ([[római katolikus]] vagy [[protestáns]]). Az iszlám vélhetően a [[14. század]]ban jelent meg Jáva nyugati partjainál, de a helyi iszlám a mai napig sok olyan szokást és szertartást őriz, melyek a korábbi, hindu vagy azelőtti időkből maradtak fenn. Ezek többnyire a rizstermesztéssel kapcsolatosak, részüket képezi a kövekben, fákban, patakokban élő szellemekben való hit.<ref>Az ember 457. o.</ref>
+A szundanézek túlnyomó többsége az iszlámot követi, egy kisebbség keresztény ([[római katolikus]] vagy [[protestáns]]). Az iszlám vélhetően a [[14. század]]ban jelent meg Jáva nyugati partjainál, de a helyi iszlám a mai napig sok olyan szokást és szertartást őriz, melyek a korábbi, hindu vagy azelőtti időkből maradtak fenn. Ezek többnyire a rizstermesztéssel kapcsolatosak, részüket képezi a kövekben, fákban, patakokban élő szellemekben való hit.<ref name = Ember>Az ember 457. o.</ref>
 ==Kultúra==
 [[Fájl:Wayang Golek Sunda PRJ 2.jpg|200px|bélyegkép|balra|Bábuk a bábjátékhoz]]
-A jávai kultúrához képest a szundanézeknél kevésbé maradtak fenn a [[hinduizmus]] és a [[buddhizmus]] hatásai. A szundanézek irodalma gazdag. Történeteik elmesélésére a ''vajang golek'' nevű, fabábokkal játszott bábjátékot is használják. <ref>Az ember 457. o.</ref>
+A jávai kultúrához képest a szundanézeknél kevésbé maradtak fenn a [[hinduizmus]] és a [[buddhizmus]] hatásai. A szundanézek irodalma gazdag. Történeteik elmesélésére a ''vajang golek'' nevű, fabábokkal játszott bábjátékot is használják.<ref name = Ember>Az ember 457. o.</ref>
 ==Jegyzetek==