„Baromfi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vépi (vitalap | szerkesztései) idegen link ki |
Xia (vitalap | szerkesztései) feljavítom Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{törlés}} |
{{törlés}} |
||
{{tataroz}} |
|||
[[Fájl:Rhode Island Red.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Az egyik leggyakoribb háztáji baromfi, a [[Házityúk]]]] |
[[Fájl:Rhode Island Red.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Az egyik leggyakoribb háztáji baromfi, a [[Házityúk]]]] |
||
[[Fájl:Fotothek df tg 0002825 Gastronomie ^ Esskultur ^ Tischsitte ^ Speise ^ Besteck ^ Zubereitung.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A baromfi darabolását bemutató ábra egy 1657-es német szakácskönyvből]] |
[[Fájl:Fotothek df tg 0002825 Gastronomie ^ Esskultur ^ Tischsitte ^ Speise ^ Besteck ^ Zubereitung.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A baromfi darabolását bemutató ábra egy 1657-es német szakácskönyvből]] |
||
A '''baromfi''' vagy '''háztáji szárnyas'''<ref name="agroi" /> [[háziasítás|háziasított]] [[madarak|madárféléket]] jelöl,<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-592.html|title=baromfitartás|publisher=[[Magyar Néprajzi Lexikon]]|accessdate=2019-08-01}}</ref> melyeket az emberek a [[Tojás (gasztronómia és kultúra)|tojásukért]], [[hús]]ukért és [[toll]]ukért tartanak. Főképp a [[tyúkalakúak]] rendjének madarai tartoznak ide, mint a [[házityúk]], a [[fürj]], a [[Pulyka (madár)|pulyka]], vagy a [[lúdalakúak]] rendjébe tartozó [[házilúd]] és [[házikacsa]].<ref name="agroi">{{cite web|url=https://www.agroinform.hu/tags/baromfi|title=baromfi|publisher=Agroinform Média Kft.|accessdate=2019-08-01}}</ref> Ide tartozónak tekintik a [[házigalamb]]ot is, melyet pecsenyegalambnak tartanak.<ref>{{cite book|url=https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allattenyesztes_2/ch06.html|title=Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb|chapter=6. fejezet - Haszongalamb-tenyésztés|author=dr. Bogenfürst Ferenc, dr. Horn Péter, dr. Meleg István, dr. Mihók Sándor, dr. Sütő Zoltán|publisher=Mezőgazda Kiadó|year=2000|isbn=963 9239 47 X}}</ref> |
|||
Baromfik, azaz háztáji szárnyasok: |
|||
==A baromfitartás története == |
|||
== Jegyzetek == |
|||
* [[Házilúd]] |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
* [[Kínai hattyúlúd]] |
|||
* [[Házikacsa]] |
|||
* [[Pézsmaréce]] |
|||
* [[Házityúk]] |
|||
* [[Gyöngytyúk]] |
|||
* [[Pulyka]] |
|||
* [[Japán fürj]] |
|||
* [[Házigalamb]] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2019. augusztus 1., 11:32-kori változata
 |
Ezt a lapot törlésre jelölték.
Erről a lapról egy szerkesztő törlési megbeszélést kezdeményezett, mert úgy találta, hogy nem való a Wikipédiába (például azért, mert a tárgya nem eléggé nevezetes). A megbeszélés a törlésre javasolt lapok oldalán folyik. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, az alábbi lapra írj: Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként.
|
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2019. augusztus 1. |
A baromfi vagy háztáji szárnyas[1] háziasított madárféléket jelöl,[2] melyeket az emberek a tojásukért, húsukért és tollukért tartanak. Főképp a tyúkalakúak rendjének madarai tartoznak ide, mint a házityúk, a fürj, a pulyka, vagy a lúdalakúak rendjébe tartozó házilúd és házikacsa.[1] Ide tartozónak tekintik a házigalambot is, melyet pecsenyegalambnak tartanak.[3]
A baromfitartás története
Jegyzetek
- ↑ a b baromfi. Agroinform Média Kft.. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ baromfitartás. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ dr. Bogenfürst Ferenc, dr. Horn Péter, dr. Meleg István, dr. Mihók Sándor, dr. Sütő Zoltán. 6. fejezet - Haszongalamb-tenyésztés, Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963 9239 47 X
