„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F00:2700:F052:C388:308D:D5D9 (vita) szerkesztéséről 12akd szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Régebbi meghatározása == |
== Régebbi meghatározása == |
||
A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint: |
A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint: |
||
* mind az a verses elbeszélés, ami az |
* mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Költői elbeszélés |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006034.html#5 |elérés ideje=2018-11-02 }}</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
=== Közepes epika körébe sorolhatóak === |
=== Közepes epika körébe sorolhatóak === |
||
* Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826) |
* Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826) |
||
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' |
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' (1843) |
||
=== Modern változat === |
=== Modern változat === |
||
A lap 2019. június 10., 21:59-kori változata
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
Régebbi meghatározása
A 19. század végi A Pallas nagy lexikona szerint:
- mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.[1]
Története
Magyarországon a 18. században jelent meg, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.
A magyar irodalomban
Hosszabb terjedelműek
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi[2] (1804)
- Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz[3] (1845), Az apostol (1848)
- Arany János: Elveszett alkotmány (1845), Toldi[4] (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
- Arany László: A délibábok hőse[5] (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
Közepes epika körébe sorolhatóak
- Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
- Garay János: Az obsitos (1843)
Modern változat
- Varga Domokos György: Tévé a tanyán[6][7] (2015)
A világirodalomban
- Milton: Elveszett paradicsom (Paradise lost) (1667)
- Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
- Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). Költői elbeszélés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. november 2.
- ↑ Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Magyar Elektronikus Könyvtár
- ↑ Petőfi Sándor: János vitéz MEK
- ↑ Arany János: Toldi MEK
- ↑ Arany László: A délibábok hőse MEK
- ↑ Tévé a tanyán (részlet)
- ↑ Tévé a tanyán YouTube (16:15)
Források
További információk
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!
