„Leopold Stokowski” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
=== Karrierje és művészete === |
=== Karrierje és művészete === |
||
{{építés alatt}} |
|||
Eredetileg egy orgonista , Stokowski lett a 20. század egyik legsikeresebb vezetője. Században, a zenekari bizottságokkal szembeni számos érv ellenére. A tizennégy éves tanult <ref name="Trumpets"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , a Royal College of Music , London, u. a. Hubert Parryvel és Charles Villiers Stanford- szal, 1903-ban a Queen's College Oxford-i Bachelor of Music-ban, majd később Berlinben, Münchenben és Párizsban fejezte be képzését. Ő volt a londoni és [[New York|New York-i]] orgonista és karvezető <ref name="Trumpets" /> , és debütált 1908-ban, Berlinben. <ref name="Trumpets" /> Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar igazgatójaként jött létre. <ref name="Trumpets" /> Ő adta több mint 7000 koncertet <ref name="Trumpets English"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , és rendezte több mint 2000 világpremier. <ref name="Trumpets English" /> A kortársak műveinek terjesztésére szokatlanul erősen leült. <ref name="Trumpets" /> |
Eredetileg egy orgonista , Stokowski lett a 20. század egyik legsikeresebb vezetője. Században, a zenekari bizottságokkal szembeni számos érv ellenére. A tizennégy éves tanult <ref name="Trumpets"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , a Royal College of Music , London, u. a. Hubert Parryvel és Charles Villiers Stanford- szal, 1903-ban a Queen's College Oxford-i Bachelor of Music-ban, majd később Berlinben, Münchenben és Párizsban fejezte be képzését. Ő volt a londoni és [[New York|New York-i]] orgonista és karvezető <ref name="Trumpets" /> , és debütált 1908-ban, Berlinben. <ref name="Trumpets" /> Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar igazgatójaként jött létre. <ref name="Trumpets" /> Ő adta több mint 7000 koncertet <ref name="Trumpets English"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , és rendezte több mint 2000 világpremier. <ref name="Trumpets English" /> A kortársak műveinek terjesztésére szokatlanul erősen leült. <ref name="Trumpets" /> |
||
A lap 2019. február 17., 09:56-kori változata
| Leopold Stokowski | |
 | |
| A George Grantham Bain-Collectionből | |
| Született | Leopold Anthony Stokowski 1882. április 18.[1][2][3][4][5] London[6][7][8] |
| Elhunyt | 1977. szeptember 13. (95 évesen)[1][2][3][4][5] Nether Wallop[7] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Annie Marion Moore Kopernik Jozef Boleslawowicz Stokowski |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | East Finchley Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Stokowski témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leopold Anthony Stokowski (született Antonin Stanisław Bolesławowicz) (London, 1882. április 18. – Hampshire, 1977. szeptember 13.) angol-amerikai karmester és klasszikus zenei rendező.
Élete
Magánélete
Stokowski titkolta a származását és születési évét, és azt állította, hogy a lengyel Krakkó városában született. Apja Pole, anyja Schottin (nem, ahogy gyakran mondják, Irin). Személynevét lengyel nagyapja, Leopold után kapta.
Stokowski háromszor házasodott; 1927-ig Olga Samaroff zongorista-tanárnővel, 1938-ig Evangeline Johnsonnal, akinek az apja a Johnson & Johnson gyógyszergyártó cég egyik alapítója volt, s akinek tőle két lánya, Sadja és Luba született, majd Gloria Laura Vanderbilt színésznővel élt, akitől két fia, Stanislaus (1950) és Christofer (1952) született. 1938 márciusában Greta Garbo társaságában Capri szigetén üdült.
Oliver Stokowski német színész az unokája.[10]
Karrierje és művészete
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Eredetileg egy orgonista , Stokowski lett a 20. század egyik legsikeresebb vezetője. Században, a zenekari bizottságokkal szembeni számos érv ellenére. A tizennégy éves tanult [11] , a Royal College of Music , London, u. a. Hubert Parryvel és Charles Villiers Stanford- szal, 1903-ban a Queen's College Oxford-i Bachelor of Music-ban, majd később Berlinben, Münchenben és Párizsban fejezte be képzését. Ő volt a londoni és New York-i orgonista és karvezető [11] , és debütált 1908-ban, Berlinben. [11] Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar igazgatójaként jött létre. [11] Ő adta több mint 7000 koncertet [12] , és rendezte több mint 2000 világpremier. [12] A kortársak műveinek terjesztésére szokatlanul erősen leült. [11]
Egész életében nevet szerzett magának a művek szerkesztőjeként. Hector Berlioz, de különösen Johann Sebastian Bach, például a dal Jöjj, édes halál vagy a híres [[d-moll toccata és fúgall (BWV 565) a szervhez, amelyet a nagy zenekari köntösben elsöprő hatással segített. 1969-ben a Bach Passacaglia és a Fugue zenekari transzkripcióját vezette a c-moll BWV 582-ben a Saarbrücken Rádió Szimfonikus Zenekarával az ARD-program televíziós felvételén.
„Hangvarázslóként” ünnepelték, és a zenei szövegbe vagy az eredeti zenekari elrendezésbe való beavatkozásával, saját, nagyon tipikus zenekari hangjával évtizedeken át elbűvölte közönségét. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy egyéni szabadságot adott zenészeinek, függetlenül attól, hogy a húrok meghajlása vagy a sárgaréz lélegzete volt. Szabadkézzel, pálca nélkül vezényelt, drámai fényhatásokkal kísérletezett, és olyan színpadias gesztusairól is híressé vált, mint amikor a partitúrát a padlóra dobta, hogy megmutassa, hogy nincs szüksége rá. Walt Disney Fantázia című filmjében való szereplése legendássá tette.
A zongorista Glenn Gould szerint Stokowski volt az egyik a kevés karmester közül, akit csodált, és Ludwig van Beethoven 5. Zongoraversenyét vele vette föl.
A Mi valójában egy karmester? című előadásában megjegyezte: Miért olyan idősek a karmesterek és a tábornokok? Talán azért az örömért, hogy másokra kényszerítik az akaratukat.[13]
Hangfelvételei
Stokowskival 1917–1977 között több mint 700 hangfelvétel készült, amelyekkel elősegítette az LP és a sztereofónia technikai fejlődését.
Utóélete
1979- ben megalakult a Leopold Stokowski Társaság, amely feladatául Stokowski életművének és emlékezetének megőrzését, valamint számos felvételének megőrzését és újbóli közzétételét tűzte ki.
Kitüntetései
1927-ben a londoni királyi Filharmonikus Társaság tiszteletbeli tagságával tisztelte meg.[14] 1977-ben a Grammy-díj kuratóriuma Thomas Edisonnal együtt a zene szolgálatáért tüntette ki.
Filmes megjelenései
- 1936: Az 1937-es Big Broadcast
- 1937: 100 férfi és egy lány
- 1940: Fantázia
- 1947: Carnegie Hall
- 1999: Fantasia 2000 ; megismételték a Fantasia 1940-ből származó sorozatot (A varázslók tanítványa címmel, a főszerepben Mickey egérrel).
Írások (válogatás)
- Zene mindannyiunk számára . Simon & Schuster, New York, 1943
Irodalom
- Herbert Haffner: Zseni vagy sarlatán? Leopold Stokowski izgalmas élete. Parthas Verlag, Berlin 2009, ISBN 978-3-86964-013-6 .
Linkek
- Életrajz (angol)
- Leopold Stokowski az IMDb-n
- Greta Garbo és Leopold Stokowski közös romantikát szerzett Olaszországban. , ,
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold Stokowski című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Стоковский Леопольд, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ psb.32197.1
- ↑ a b c p25301.htm#i253007, 2020. augusztus 7.
- ↑ dradio.de v. 23.
- ↑ a b c d e Leopold Stokowski.
- ↑ a b Leopold Stokowski.
- ↑ Die Zeit, 2008/1., 46. o.
- ↑ Az RPS 1900-1949 tiszteletbeli tagjainak listája
A New York-i Filharmonikusok vezető karmesterei
Ureli Corelli Hill (1842–1847) | Theodore Eisfeld (1848–1855) | Carl Bergmann (1855–1876) | Leopold Damrosch (1876–1877) | Theodore Thomas (1877–1891) | Anton Seidl (1891–1898) | Emil Paur (1898–1902) | Walter Damrosch (1902–1903) | Wassili Iljitsch Safonow (1906–1909) | Gustav Mahler (1909–1911) | Josef Stránský (1911–1923) | Ignatz Waghalter (1924–1925) | Willem Mengelberg (1924–1928) | Arturo Toscanini (1928–1936) | John Barbirolli (1936–1941) | Artur Rodziński (1943–1947) | Bruno Walter (1947–1949) |Leopold Stokowski (1949–1950) | Dimitri Mitropoulos (1950–1958) | Leonard Bernstein (1958–1969) | George Szell (1969–1970) | Pierre Boulez (1971–1977) | Zubin Mehta (1978–1991) | Kurt Masur (1991–2002) | Lorin Maazel (2002–2008) | Alan Gilbert (2009–2017) | Jaap van Zweden (2018 óta)