„Udvardy Ignác Ödön” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
Személynév-egyértelműsítő lapra történő hivatkozás
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a festőművészről|Udvardy Ignác (egyértelműsítő lap)}}

{{Személy infobox
{{Személy infobox
|név=Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön
|név=Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön

A lap 2019. február 10., 02:17-kori változata

Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön
Született1877. május 8.
Zalaegerszeg
Elhunyt1961. április 1. (83 évesen)
Zalaegerszeg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész, rajztanár
SablonWikidataSegítség

Udvardi és básthi Udvardy Ignác, Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, 1877. május 8.Zalaegerszeg, 1961. április 1.) festőművész, rajztanár.

Pályafutása

Édesapja udvardi és básthi Udvardy Ignác (18481920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska (1854-1925). A nagykanizsai a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a nagyváradi premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a Műcsarnokban, majd Bukarestben és Kolozsváron is kiállította. 1919-ben a KMP tagja lett, a Tanácsköztársaság alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt Németországban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben Budapestre, majd 1944-ben Zalaegerszegre költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

Műve

  • A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)

Művei közgyűjteményekben

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
  • Megyei Képzőművészeti Múzeum, Nagybánya

Forrás