„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Lásd még|A Magyar Királyság a kora újkorban}} |
{{Lásd még|A Magyar Királyság a kora újkorban}} |
||
A '''Királyi Magyarország''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Royal Hungary''; [[német nyelv|németül]]: ''königliches Ungarn'') egy, a [[19. század|19]]-[[20. század]]i [[a magyar történetírás|magyar történetírás]]ban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a [[16. század]]ban, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt [[Magyar Királyság]] [[Habsburg-ház|Habsburg-fennhatóság]] alá került részeit jelöli. A fogalom használata erősen kötődik a magyar protestáns és függetlenségi szemléletű történetírás hagyományaihoz. A [[második világháború]]t követően a [[Rákosi-korszak|Rákosi-]], majd a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] |
A '''Királyi Magyarország''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Royal Hungary''; [[német nyelv|németül]]: ''königliches Ungarn'') egy, a [[19. század|19]]-[[20. század]]i [[a magyar történetírás|magyar történetírás]]ban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a [[16. század]]ban, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt [[Magyar Királyság]] [[Habsburg-ház|Habsburg-fennhatóság]] alá került részeit jelöli. A fogalom használata erősen kötődik a magyar protestáns és függetlenségi szemléletű történetírás hagyományaihoz. A [[második világháború]]t követően a [[Rákosi-korszak|Rákosi-]], majd a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] erősen ideologikus történeti irodalmában is bevett fogalom maradt, használatának revideálása a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]t követően valósult meg. Bár a magyar történettudományban általánosult a Királyi Magyarország helyett a Magyar Királyság megnevezés használata, a közoktatásban és a magyar társadalom döntő többségében a mai napig előbbi számít bevett fogalomnak. |
||
Történettudományi szempontból a fogalom, [[Pálffy Géza]] történészt követve, három okból is elutasítandó<ref name='Pálffy28'>{{Opcit|n=Pálffy 2016|o=28}}</ref>: |
Történettudományi szempontból a fogalom, [[Pálffy Géza]] történészt követve, három okból is elutasítandó<ref name='Pálffy28'>{{Opcit|n=Pálffy 2016|o=28}}</ref>: |
||
A lap 2018. december 23., 12:37-kori változata
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli. A fogalom használata erősen kötődik a magyar protestáns és függetlenségi szemléletű történetírás hagyományaihoz. A második világháborút követően a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer erősen ideologikus történeti irodalmában is bevett fogalom maradt, használatának revideálása a rendszerváltást követően valósult meg. Bár a magyar történettudományban általánosult a Királyi Magyarország helyett a Magyar Királyság megnevezés használata, a közoktatásban és a magyar társadalom döntő többségében a mai napig előbbi számít bevett fogalomnak.
Történettudományi szempontból a fogalom, Pálffy Géza történészt követve, három okból is elutasítandó[1]:
- „(…) a Királyi Magyarország kifejezés helytelenül azt sugallja, mintha mint a 16-17. században több Magyarország vagy több Magyar Királyság (királyi vagy Habsburg, erdélyi vagy fejedelmi, török török vagy Thököly-féle kuruc, sőt akár szlavóniai stb.) létezett volna.”[1]
- 1541 után nem jött létre egy új magyar állam, amely 1686-ig állt volna fenn, a Magyar Királyság ebben az időszakban jogfolytonosan működött tovább
- a korszakban nem használták ezt a fogalmat, tehát a kortársak szerint sem jött létre új állam, a 16-17. században végig általános és bevett maradt a Habsburg-országrész regnum Hungariae (a Magyar Királyság latinul) néven való említése
Jegyzetek
Források
- Pálffy Géza. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században, 2. kiadás, Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2016). ISBN 978-963-9627-31-4