„Cell (mikroprocesszor)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''Cell''' egy olyan [[mikroprocesszor]]-architektúra, amely egy rendszerbe foglalja az általános célú, átlagos teljesítményű Power Architektúra magokat a modern, nagyteljesítményű [[koprocesszor]]os elemekkel<ref name="ibmrpaper">{{cite web |url=http://www.research.ibm.com/people/m/mikeg/papers/2006_ieeemicro.pdf |title=Synergistic Processing in Cell<nowiki>'</nowiki>s Multicore Architecture |publisher=IEEE |accessdate=2007-03-22 |format=PDF}}</ref>, ami jelentősen felgyorsítja a [[multimédia|multimédiás]] és [[vektoros feldolgozás|vektoros]] alkalmazásokat, de egyéb, más célú számításokat is.<ref name="ibmrpaper"/> |
A '''Cell''' egy olyan [[mikroprocesszor]]-architektúra, amely egy rendszerbe foglalja az általános célú, átlagos teljesítményű Power Architektúra magokat a modern, nagyteljesítményű [[koprocesszor]]os elemekkel<ref name="ibmrpaper">{{cite web |url=http://www.research.ibm.com/people/m/mikeg/papers/2006_ieeemicro.pdf |title=Synergistic Processing in Cell<nowiki>'</nowiki>s Multicore Architecture |publisher=IEEE |accessdate=2007-03-22 |format=PDF}}</ref>, ami jelentősen felgyorsítja a [[multimédia|multimédiás]] és [[vektoros feldolgozás|vektoros]] alkalmazásokat, de egyéb, más célú számításokat is.<ref name="ibmrpaper"/> |
||
A [[Sony Corporation|Sony]], [[Sony Computer Entertainment]], [[Toshiba]] és az [[IBM]] közösen fejlesztette ki, erre a fejlesztői szövetkezetre gyakran az „STI” rövidítéssel hivatkoznak. A szerkezeti tervezést, kivitelezést és az első működő minták elkészítését az ''STI Design Center''-ben végezték, [[Austin]]ban, [[Texas]] államban, 2001 márciusától kezdődően, egy négyéves időszak alatt. A fejlesztési költségek megközelítették a 400 millió [[USD]]-t.<ref>{{cite web |url=http://ps3.qj.net/Cell-Designer-talks-about-PS3-and-IBM-Cell-Processors/pg/49/aid/14805 |title=Cell Designer talks about PS3 and IBM Cell Processors |accessdate=2007-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060821114005/http://ps3.qj.net/Cell-Designer-talks-about-PS3-and-IBM-Cell-Processors/pg/49/aid/14805 |archivedate=2006-08-21 }}</ref> A |
A [[Sony Corporation|Sony]], [[Sony Computer Entertainment]], [[Toshiba]] és az [[IBM]] közösen fejlesztette ki, erre a fejlesztői szövetkezetre gyakran az „STI” rövidítéssel hivatkoznak. A szerkezeti tervezést, kivitelezést és az első működő minták elkészítését az ''STI Design Center''-ben végezték, [[Austin]]ban, [[Texas]] államban, 2001 márciusától kezdődően, egy négyéves időszak alatt. A fejlesztési költségek megközelítették a 400 millió [[USD]]-t.<ref>{{cite web |url=http://ps3.qj.net/Cell-Designer-talks-about-PS3-and-IBM-Cell-Processors/pg/49/aid/14805 |title=Cell Designer talks about PS3 and IBM Cell Processors |accessdate=2007-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060821114005/http://ps3.qj.net/Cell-Designer-talks-about-PS3-and-IBM-Cell-Processors/pg/49/aid/14805 |archivedate=2006-08-21 }}</ref> A ''Cell'' tulajdonképpen a '''Cell Broadband Engine Architecture''' (''Cell'' széles sávú architektúra) kifejezés rövid alakja, más közismert rövidítései a ''CBEA'' avagy ''Cell BE''. |
||
A |
A ''Cell'' architektúra első nagyobb kereskedelmi alkalmazása a Sony [[PlayStation 3]] [[játékkonzol]]ja volt. A [[Mercury Computer Systems]] készített egy kettős Cell szervert, egy kettős [[Blade server|blade]] konfigurációt, egy robusztus ''(rugged)'' számítógépet és egy PCI Express gyorsítókártyát, a gyártás (a Cell gyártásának) különböző szakaszaiban. A [[Toshiba]] bejelentette, hogy [[nagyfelbontású televízió]]kba építi a processzort, de úgy tűnik, elvetette ezt az ötletet. Egzotikus funkciói, mint például az XDR memória alrendszer és a koherens ''Element Interconnect Bus'' (EIB) összeköttetés-vezérlés<ref>{{cite web |url=http://www.hotchips.org/archives/hc17/2_Mon/HC17.S1/HC17.S1T2.pdf |title=Cell Broadband Engine Interconnect and Memory Interface |publisher=IBM |accessdate=2007-03-22 |format=PDF |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080709050938/http://www.hotchips.org/archives/hc17/2_Mon/HC17.S1/HC17.S1T2.pdf |archivedate=2008-07-09 }}</ref> igen jó helyzetbe hozza a Cell kialakítást a jövőbeni szuperszámítógépes alkalmazások területén, ahol a Cell processzorok jelentős lebegőpontos számítási teljesítménye is nagyobb szerepet kaphat. |
||
A Cell architektúra tartalmaz egy ún. [[memória koherencia]] architektúrát, amely optimalizálja a watt fogyasztásra eső teljesítményt, a számítástechnikai [[sávszélesség]] előtérbe helyezésével, azaz a várakozást és egyéb lassító tényezőket igyekszik háttérbe szorítani. A számítási teljesítmény a processzor architektúrájában (valószínűleg a japán tervezési elvek hatására) háttérbe szorította a programkód egyszerűségére való törekvést. Mindezek miatt az általános vélemény az, hogy a Cell környezet nagy kihívásokat állít a programfejleszők elé.<ref>{{cite news |url=http://news.com.com/Octopiler+seeks+to+arm+Cell+programmers/2100-1007_3-6042132.html |title=Octopiler seeks to arm Cell programmers |first=Stephen |last=Shankland |publisher=CNET |date=2006-02-22 |accessdate=2007-03-22|archiveurl=http://archive.is/h7lJ|archivedate=2012-06-29}}</ref> Az IBM egy átfogó [[Linux]]-alapú fejlesztési platformot biztosít a Cell architektúrára való programfejlesztéshez.<ref>{{cite news |url=http://lwn.net/Articles/159564/ |title=Cell Broadband Engine Software Development Kit Version 1.0 |publisher=LWN |date=2005-11-10 |accessdate=2007-03-22}}</ref> A szoftverek terjedése természetesen függ a hardverplatform elterjedésétől is, azaz hogy a Cell platform megfelel-e a vele szemben támasztott elvárásoknak. A jelek biztatóak, a Cell jól teljesít különféle tudományos számítások terén is.<ref>{{cite web |url=http://www.lbl.gov/Science-Articles/Archive/sabl/2006/Jul/CellProcessorPotential.pdf |title=The Potential of the Cell Processor for Scientific Computing |coauthors=Samuel Williams, John Shalf, Leonid Oliker, Shoaib Kamil, Parry Husbands, Katherine Yelick |publisher=Computational Research Division, Lawrence Berkeley National Laboratory |accessdate=2010-12-24 |format=PDF}}</ref> |
A Cell architektúra tartalmaz egy ún. [[memória koherencia]] architektúrát, amely optimalizálja a watt fogyasztásra eső teljesítményt, a számítástechnikai [[sávszélesség]] előtérbe helyezésével, azaz a várakozást és egyéb lassító tényezőket igyekszik háttérbe szorítani. A számítási teljesítmény a processzor architektúrájában (valószínűleg a japán tervezési elvek hatására) háttérbe szorította a programkód egyszerűségére való törekvést. Mindezek miatt az általános vélemény az, hogy a Cell környezet nagy kihívásokat állít a programfejleszők elé.<ref>{{cite news |url=http://news.com.com/Octopiler+seeks+to+arm+Cell+programmers/2100-1007_3-6042132.html |title=Octopiler seeks to arm Cell programmers |first=Stephen |last=Shankland |publisher=CNET |date=2006-02-22 |accessdate=2007-03-22|archiveurl=http://archive.is/h7lJ|archivedate=2012-06-29}}</ref> Az IBM egy átfogó [[Linux]]-alapú fejlesztési platformot biztosít a Cell architektúrára való programfejlesztéshez.<ref>{{cite news |url=http://lwn.net/Articles/159564/ |title=Cell Broadband Engine Software Development Kit Version 1.0 |publisher=LWN |date=2005-11-10 |accessdate=2007-03-22}}</ref> A szoftverek terjedése természetesen függ a hardverplatform elterjedésétől is, azaz hogy a Cell platform megfelel-e a vele szemben támasztott elvárásoknak. A jelek biztatóak, a Cell jól teljesít különféle tudományos számítások terén is.<ref>{{cite web |url=http://www.lbl.gov/Science-Articles/Archive/sabl/2006/Jul/CellProcessorPotential.pdf |title=The Potential of the Cell Processor for Scientific Computing |coauthors=Samuel Williams, John Shalf, Leonid Oliker, Shoaib Kamil, Parry Husbands, Katherine Yelick |publisher=Computational Research Division, Lawrence Berkeley National Laboratory |accessdate=2010-12-24 |format=PDF}}</ref> |
A lap 2018. november 23., 17:02-kori változata
Power Architektúra |
---|
NXP (volt Freescale és Motorola) |
PowerPC e sorozat (2006) (
e200
• e300
• e500
• e600
• e5500
• e6500 )
|
IBM |
POWER ISA (1990)
• POWER sorozat (1990)
|
IBM-Nintendo együttműködés |
Egyéb |
Titan • PWRficient • Cell • Xenon • X704 |
Kapcsolódó hivatkozások |
OpenPOWER Alapítvány
• AIM alliance
• RISC
• Blue Gene
• Power.org
• PAPR
• PReP
• CHRP
• AltiVec
• tovább...
|
A Cell egy olyan mikroprocesszor-architektúra, amely egy rendszerbe foglalja az általános célú, átlagos teljesítményű Power Architektúra magokat a modern, nagyteljesítményű koprocesszoros elemekkel[1], ami jelentősen felgyorsítja a multimédiás és vektoros alkalmazásokat, de egyéb, más célú számításokat is.[1]
A Sony, Sony Computer Entertainment, Toshiba és az IBM közösen fejlesztette ki, erre a fejlesztői szövetkezetre gyakran az „STI” rövidítéssel hivatkoznak. A szerkezeti tervezést, kivitelezést és az első működő minták elkészítését az STI Design Center-ben végezték, Austinban, Texas államban, 2001 márciusától kezdődően, egy négyéves időszak alatt. A fejlesztési költségek megközelítették a 400 millió USD-t.[2] A Cell tulajdonképpen a Cell Broadband Engine Architecture (Cell széles sávú architektúra) kifejezés rövid alakja, más közismert rövidítései a CBEA avagy Cell BE.
A Cell architektúra első nagyobb kereskedelmi alkalmazása a Sony PlayStation 3 játékkonzolja volt. A Mercury Computer Systems készített egy kettős Cell szervert, egy kettős blade konfigurációt, egy robusztus (rugged) számítógépet és egy PCI Express gyorsítókártyát, a gyártás (a Cell gyártásának) különböző szakaszaiban. A Toshiba bejelentette, hogy nagyfelbontású televíziókba építi a processzort, de úgy tűnik, elvetette ezt az ötletet. Egzotikus funkciói, mint például az XDR memória alrendszer és a koherens Element Interconnect Bus (EIB) összeköttetés-vezérlés[3] igen jó helyzetbe hozza a Cell kialakítást a jövőbeni szuperszámítógépes alkalmazások területén, ahol a Cell processzorok jelentős lebegőpontos számítási teljesítménye is nagyobb szerepet kaphat.
A Cell architektúra tartalmaz egy ún. memória koherencia architektúrát, amely optimalizálja a watt fogyasztásra eső teljesítményt, a számítástechnikai sávszélesség előtérbe helyezésével, azaz a várakozást és egyéb lassító tényezőket igyekszik háttérbe szorítani. A számítási teljesítmény a processzor architektúrájában (valószínűleg a japán tervezési elvek hatására) háttérbe szorította a programkód egyszerűségére való törekvést. Mindezek miatt az általános vélemény az, hogy a Cell környezet nagy kihívásokat állít a programfejleszők elé.[4] Az IBM egy átfogó Linux-alapú fejlesztési platformot biztosít a Cell architektúrára való programfejlesztéshez.[5] A szoftverek terjedése természetesen függ a hardverplatform elterjedésétől is, azaz hogy a Cell platform megfelel-e a vele szemben támasztott elvárásoknak. A jelek biztatóak, a Cell jól teljesít különféle tudományos számítások terén is.[6]
Történet
2000 közepén a Sony Computer Entertainment, a Toshiba Corporation és az IBM megalakította a cégek kezdőbetűiből alkotott „STI” jelöléssel ismert társulást a processzor tervezése és gyártása érdekében.[7]
Az STI Design Center 2001 márciusában nyílt meg.[8] A Cell processzor tervezése négy évig tartott; a tervezésben a POWER4 processzor tervezésekor használt tervezőeszközök javított változatait használták. A három cég több mint 400 mérnöke dolgozott a terveken Austinban, a kritikus feladatokban tizenegy IBM tervezőközpont támogatásával.[8]
Áttekintés
Felépítés
Power Processor Element (PPE)
Xenon, az Xbox 360 processzora
A Microsoft Xbox 360 játékkonzoljának processzora, a Xenon processzor egy hárommagos Cell-alapú kialakítás, amelyet az IBM tervezett a Microsoft felkérésére. A mag a PPE egy kis mértékben módosított változata.[9][10]
A Szinergikus feldolgozó elem (SPE)
Element Interconnect Bus (EIB)
A sávszélesség felbecslése
Optikai összeköttetés
Memória és I/O vezérlők
Felhasználási lehetőségek
Programozási modell
Jegyzetek
- ↑ a b Synergistic Processing in Cell's Multicore Architecture (PDF). IEEE. (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ Cell Designer talks about PS3 and IBM Cell Processors. [2006. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ Cell Broadband Engine Interconnect and Memory Interface (PDF). IBM. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ Shankland, Stephen. „Octopiler seeks to arm Cell programmers”, CNET, 2006. február 22.. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ „Cell Broadband Engine Software Development Kit Version 1.0”, LWN, 2005. november 10. (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ The Potential of the Cell Processor for Scientific Computing (PDF). Computational Research Division, Lawrence Berkeley National Laboratory. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
- ↑ Krewell, Kevin (14 February 2005). "Cell Moves Into the Limelight". Microprocessor Report.
- ↑ a b „Introduction to the Cell multiprocessor”, IBM Journal of Research and Development, 2005. augusztus 7.. [2007. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. március 22.)
- ↑ "Processing The Truth: An Interview With David Shippy", Leigh Alexander, Gamasutra, January 16, 2009
- ↑ "Playing the Fool", Jonathan V. Last, Wall Street Journal, December 30, 2008
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cell (microprocessor) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
További információk
- Cell Broadband Engine resource center
- Sony Computer Entertainment Incorporated's Cell resource page
- Cmpware Configurable Multiprocessor Development Kit for Cell BE
- ISSCC 2005: The CELL Microprocessor, a comprehensive overview of the CELL microarchitecture
- Holy Chip!
- The little broadband engine that could
- Introducing the IBM/Sony/Toshiba Cell Processor — Part I: the SIMD processing units
- Introducing the IBM/Sony/Toshiba Cell Processor -- Part II: The Cell Architecture
- The Soul of Cell: An interview with Dr. H. Peter Hofstee