„Schlesinger Ignác” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: A német wiki is linkelte a nevét, igaz még pirosan náluk is és "von" nélkül: https://de.wikipedia.org/wiki/Hildenbrand |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.; Magyar Zsidó Lexikon, 1929; {{Szinnyei}}; Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und |
* Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.; Magyar Zsidó Lexikon, 1929; {{Szinnyei}}; Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und die Juden in Ungarn (A forradalom és a magyarországi zsidók), Pest, 1851, 87. és 101. o. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2018. október 20., 17:22-kori változata
| Schlesinger Ignác | |
| Született | 1810. március 9.[1] Pozsony |
| Elhunyt | 1849. augusztus 22. (39 évesen)[2] Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Bécsi Egyetem (–1832, orvostudomány) |
| Halál oka | gümőkór |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schlesinger Ignác (Pozsony, 1810. március 9. – Pest, 1849. augusztus 22.) magyar orvos, politikus.
Élete
Pozsonyi zsidó kereskedő fiaként született. 1816-tól Pesten tanult. Felsőfokú tanulmányai első három évét 1828-tól a Pesti Egyetemen töltötte, majd a Bécsi Egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet Franz Xaver von Hildenbrand (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban Kőszegen az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A Budapesti Királyi Orvosegyletnek alapító tagja, a német és párizsi orvosegyleteknek pedig levelező tagjuk volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után tüdőgümőkórban hunyt el.
Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg.
Művei
- Dissertatio… (Viennae, 1832)
- Medizinische Topographie der Königl. Freistädte Pesth und Ofen-Pest (Pest és Buda-Pest szabad királyi városok gyógyhelyei), 1840
- Járulék az orbánczos bajok méltánylásáról, 1842
- Átnézete (boncolása) az utolsó 16 év alatt Pesten a Dunába holtaknak, 1843
- Némely önállóknak tekintett betegségek rokonságáról, 1844. Stb.
Irodalom
- Rózsay József: Emlékbeszéd Schlesinger Ignác felett (Pest, 1861)
Jegyzetek
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13556.htm, Schlesinger Ignác, 2017. október 9.
Források
- Magyar életrajzi lexikon, arcanum.hu
- Schlesinger Ignác, biographien.ac.at (németül)
További információk
- Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.; Magyar Zsidó Lexikon, 1929; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. ; Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und die Juden in Ungarn (A forradalom és a magyarországi zsidók), Pest, 1851, 87. és 101. o.
