„Pázmándy Dénes (1781–1854)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemz. kat.
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a főrend és főispánról|Pázmándy Dénes (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a főrend és főispánról|Pázmándy Dénes (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
{{Személy infobox
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p513 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->

<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =

|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu= <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
}}
Szomori és somodori idősb '''Pázmándy Dénes''' ([[Kömlőd]], [[1781]]. [[március 10.]] – [[Baracska]], [[1854]]. [[február 1.]]) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja. [[Pázmándy Dénes (1816–1856)|Pázmándy Dénes]] (1816–1856) politikus apja.
Szomori és somodori idősb '''Pázmándy Dénes''' ([[Kömlőd]], [[1781]]. [[március 10.]] – [[Baracska]], [[1854]]. [[február 1.]]) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja. [[Pázmándy Dénes (1816–1856)|Pázmándy Dénes]] (1816–1856) politikus apja.
6. sor: 51. sor:
==Élete==
==Élete==


Pázmándy János megyei táblabíró és baracskai Szűcs Terézia fia. Középiskolai tanulmányait 1788-ban [[Pozsony]]ban az evangélikus líceumban kezdte, a jogiakat a pesti egyetemen 1797-ben végezte és a hazai jogot, melyhez főképen vonzódott, a nagynevű Kelementől hallgatta. 1800-ban és 1801-ben a szokásos patvariát és jurateriát elvégezve, 1802-ben ügyvédi vizsgálatot tett és [[Komárom vármegye]] szolgálatába lépett; 1802-ben alügyész, az 1806. és 1810. évi tisztújításokon előbb al-, majd főszolgabíró lett.
Pázmándy János megyei táblabíró és baracskai Szűcs Terézia fia. Középiskolai tanulmányait 1788-ban [[Pozsony]]ban az evangélikus líceumban kezdte, a jogiakat a pesti egyetemen 1797-ben végezte és a hazai jogot, melyhez főképen vonzódott, a nagynevű Kelementől hallgatta. 1800-ban és 1801-ben a szokásos patvariát és jurateriát elvégezve, 1802-ben ügyvédi vizsgálatot tett és [[Komárom vármegye]] szolgálatába lépett; 1802-ben alügyész, az 1806. és 1810. évi tisztújításokon előbb al-, majd főszolgabíró lett.


Az 1825. évi országgyűlésre Komárom megye részéről követté választatott és ezután folyvást a törvényhozás mérsékelt ellenzékének tekintélyes tagja maradt. Már első követsége alatt, az 1825-27. évi hosszú és elég viharos országgyűlésen, alapos törvénytudományával, politikai bölcsességével, szilárd hazafiúi jellemével és szónoki tehetségével kitűnt, többek közt sürgette a [[magyar nyelv]] fölvirágoztatását. Vármegyéje 1828-ban első alispánná és a következő 1830., 1833. és 1839. országgyűlésekre ismét követévé, helvét vallású hitfelei pedig 1837-ben a dunántúli református egyházkerület világi főgondnokává választották.
Az 1825. évi országgyűlésre Komárom megye részéről követté választatott és ezután folyvást a törvényhozás mérsékelt ellenzékének tekintélyes tagja maradt. Már első követsége alatt, az 1825-27. évi hosszú és elég viharos országgyűlésen, alapos törvénytudományával, politikai bölcsességével, szilárd hazafiúi jellemével és szónoki tehetségével kitűnt, többek közt sürgette a [[magyar nyelv]] fölvirágoztatását. Vármegyéje 1828-ban első alispánná és a következő 1830., 1833. és 1839. országgyűlésekre ismét követévé, helvét vallású hitfelei pedig 1837-ben a dunántúli református egyházkerület világi főgondnokává választották.


1848-ban a magyar alkotmányos kormány Fejér vármegyei főispánná nevezte ki és mint ilyen a főrendiház tagja is lett az országgyűlés folyama alatt. A viharok és veszélyek válságos idejében, mint a rendes kormányt pótló honvédelmi bizottmány egyik főrendi tagja vett részt annak tanácskozásaiban. A harc kitörése után, a forradalmi elvekkel különben sem rokonszenvező, testi erejében már megtört aggastyán visszavonult baracskai birtokára, ahol Fejér vármegyei főispánsága óta lakott, és Debrecenben már nem volt jelen.
1848-ban a magyar alkotmányos kormány Fejér vármegyei főispánná nevezte ki és mint ilyen a főrendiház tagja is lett az országgyűlés folyama alatt. A viharok és veszélyek válságos idejében, mint a rendes kormányt pótló honvédelmi bizottmány egyik főrendi tagja vett részt annak tanácskozásaiban. A harc kitörése után, a forradalmi elvekkel különben sem rokonszenvező, testi erejében már megtört aggastyán visszavonult baracskai birtokára, ahol Fejér vármegyei főispánsága óta lakott, és Debrecenben már nem volt jelen.


==Forrás==
==Forrás==

A lap 2018. szeptember 15., 16:47-kori változata

Pázmándy Dénes
Született1781. március 10.[1]
Kömlőd
Elhunyt1854. február 1. (72 évesen)[1]
Baracska
Állampolgárságamagyar
GyermekeiPázmándy Dénes
Foglalkozásapolitikus
TisztségeFejér vármegye főispánja (1848–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmándy Dénes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szomori és somodori idősb Pázmándy Dénes (Kömlőd, 1781. március 10.Baracska, 1854. február 1.) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja. Pázmándy Dénes (1816–1856) politikus apja.

Élete

Pázmándy János megyei táblabíró és baracskai Szűcs Terézia fia. Középiskolai tanulmányait 1788-ban Pozsonyban az evangélikus líceumban kezdte, a jogiakat a pesti egyetemen 1797-ben végezte és a hazai jogot, melyhez főképen vonzódott, a nagynevű Kelementől hallgatta. 1800-ban és 1801-ben a szokásos patvariát és jurateriát elvégezve, 1802-ben ügyvédi vizsgálatot tett és Komárom vármegye szolgálatába lépett; 1802-ben alügyész, az 1806. és 1810. évi tisztújításokon előbb al-, majd főszolgabíró lett.

Az 1825. évi országgyűlésre Komárom megye részéről követté választatott és ezután folyvást a törvényhozás mérsékelt ellenzékének tekintélyes tagja maradt. Már első követsége alatt, az 1825-27. évi hosszú és elég viharos országgyűlésen, alapos törvénytudományával, politikai bölcsességével, szilárd hazafiúi jellemével és szónoki tehetségével kitűnt, többek közt sürgette a magyar nyelv fölvirágoztatását. Vármegyéje 1828-ban első alispánná és a következő 1830., 1833. és 1839. országgyűlésekre ismét követévé, helvét vallású hitfelei pedig 1837-ben a dunántúli református egyházkerület világi főgondnokává választották.

1848-ban a magyar alkotmányos kormány Fejér vármegyei főispánná nevezte ki és mint ilyen a főrendiház tagja is lett az országgyűlés folyama alatt. A viharok és veszélyek válságos idejében, mint a rendes kormányt pótló honvédelmi bizottmány egyik főrendi tagja vett részt annak tanácskozásaiban. A harc kitörése után, a forradalmi elvekkel különben sem rokonszenvező, testi erejében már megtört aggastyán visszavonult baracskai birtokára, ahol Fejér vármegyei főispánsága óta lakott, és Debrecenben már nem volt jelen.

Forrás

További információk

  • Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  1. a b Pázmándy, Dionys (1781–1854) (BLKÖ)