„HVG” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A HVG története - jelentős kiegészítések |
a kisebb pontosítások, kiegészítések |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
== A HVG Története == |
== A HVG Története == |
||
=== |
=== ELŐZMÉNYEK === |
||
A '''HVG''' a ''[[Világgazdaság (napilap)|Világgazdaság]]'' című napilapból nőtt ki. |
A '''HVG''' a ''[[Világgazdaság (napilap)|Világgazdaság]]'' című napilapból nőtt ki. |
||
A napilap szerkesztőségének egy részéből, a '''Magyar Kereskedelmi Kamara''' hetilapjaként - és annak finanszírozásában - megalakult a '''''Heti Világgazdaság''''', melynek '''első száma 1979. június 7-én jelent meg'''. A HVG nevével, fejlécével egyaránt kinyilvánította, hogy a napi ''Világgazdaság'' utóda, folytatása. A HVG rövidítés 1981-ben jelenik meg, de egészen 1988-ig a rövidítés mellet a ''Heti Világgazdasá''g felirat is látható. |
A napilap szerkesztőségének egy részéből, a '''Magyar Kereskedelmi Kamara''' hetilapjaként - és annak finanszírozásában - megalakult a '''''Heti Világgazdaság''''', melynek '''első száma 1979. június 7-én jelent meg'''. A HVG nevével, fejlécével egyaránt kinyilvánította, hogy a napi ''Világgazdaság'' utóda, folytatása. A HVG rövidítés 1981-ben jelenik meg, de egészen 1988-ig a rövidítés mellet a ''Heti Világgazdasá''g felirat is látható. |
||
=== A HVG |
=== A HVG MEGALAKULÁSA '''(a szocializmustól a rendszerváltásig 1979-1988)'''=== |
||
A HVG '''főszerkesztő'''je a Világgazdaság egyik rovatvezetője, '''[[Vince Mátyás]]''' lett. A HVG a ''The Economist'', a ''Time'', a ''Newsweek'' és a többi nagy heti hírmagazin háromhasábos tördelését vette át, és követendő példának tekintette a [https://www.google.hu/search?q=hvg+c%C3%ADmlap&hl=hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=2ahUKEwjW-YC12rfdAhUHqIsKHcNnAPIQsAR6BAgGEAE&biw=1396&bih=662 '''figyelemfelkeltő címlap'''ot]. Közvetlen mintaadónak leginkább az angol ''The Economist'' számított. Az akkor még csak 32 oldalas HVG megjelenésével arra az igényre szeretett volna válaszolni, hogy a napilapként megjelenő ''Világgazdaság'' hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is, és közérthetőbben elmagyarázza a világgazdasági események és a magyar gazdaság összefonódását. Az induláskor megfogalmazott elképzelések szerint annak a mottónak akart megfelelni az újság, hogy ne csak a szakmabelieknek írjon szakszerűen és magas színvonalon, ezért a lap hármas célt követett, hiszen egyszerre volt: |
A HVG '''főszerkesztő'''je a Világgazdaság egyik rovatvezetője, '''[[Vince Mátyás]]''' lett. A HVG a ''The Economist'', a ''Time'', a ''Newsweek'' és a többi nagy heti hírmagazin háromhasábos tördelését vette át, és követendő példának tekintette a [https://www.google.hu/search?q=hvg+c%C3%ADmlap&hl=hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=2ahUKEwjW-YC12rfdAhUHqIsKHcNnAPIQsAR6BAgGEAE&biw=1396&bih=662 '''figyelemfelkeltő címlap'''ot]. Közvetlen mintaadónak leginkább az angol ''The Economist'' számított. Az akkor még csak 32 oldalas HVG megjelenésével arra az igényre szeretett volna válaszolni, hogy a napilapként megjelenő ''Világgazdaság'' hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is, és közérthetőbben elmagyarázza a világgazdasági események és a magyar gazdaság összefonódását. Az induláskor megfogalmazott elképzelések szerint annak a mottónak akart megfelelni az újság, hogy ne csak a szakmabelieknek írjon szakszerűen és magas színvonalon, ezért a lap hármas célt követett, hiszen egyszerre volt: |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló ''Heti Világgazdaság'' a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett. |
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló ''Heti Világgazdaság'' a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett. |
||
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap '''kritikus hangnem'''e segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi '''humor''', a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a '''címlapok'''nak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt (1986. évi II. törvény) az 1990. évi XI. törvénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szervezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is. |
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap '''kritikus hangnem'''e segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi '''humor''', a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a '''címlapok'''nak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt ''(1986. évi II. törvény)'' az 1990. évi XI. törvénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szervezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is. |
||
=== '''A HVG ÖNÁLLÓSODÁSA (1989-2003)''' === |
=== '''A HVG ÖNÁLLÓSODÁSA (1989-2003)''' === |
||
Az új politikai helyzetben a korábban létező lapok - mint a HVG - már lényeges tartalmi és ideológiai kötöttségek nélkül közölhettek írásokat. A már piacon levő lapok, kihasználva a törvény adta lehetőséget, önállósították magukat. '''1989'''-re datálódik a '''HVG Kiadói Rt'''. megalapítása is. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit, lényegében a HVG tulajdonosaivá váltak. A rendszerváltás után rengeteg új lap jelent meg a magyar sajtópiacon, szabadabb, nyíltabb, kritikusabb lett a hangvétel, mint korábban, a HVG pedig élt a történelem adta lehetőséggel, és kihasználta azt az előnyét, hogy - sok más újságtól eltérően - nem kellett váltania, '''nem kellett szembe fordulnia korábbi önmagával'''. A HVG azért tudta megőrizni a népszerűségét, mert a rendszerváltás alatt és után ugyanolyan '''objektív tudott maradni''', mint amilyen a rendszerváltozás előtt volt. A HVG példányszámát tekintve ebben az időben érte el tetőpontját. 1989-ben 175 ezer példánnyal büszkélkedhetett. Ekkor a bevételek 55%-át a hirdetések fedezték, és a lap presztízsét talán azzal írhatjuk le a legrövidebben, hogy egy-egy hirdetés elhelyezéséért ekkortájt 2-3 hónapig kellett várni. A HVG sikerének igazi garanciája az volt, hogy hétről hétre beváltotta olvasóinak tett ígéretét, miszerint objektíven és közérthetően számol be a fontos eseményekről. |
Az új politikai helyzetben a korábban létező lapok - mint a HVG - már lényeges tartalmi és ideológiai kötöttségek nélkül közölhettek írásokat. A már piacon levő lapok, kihasználva a törvény adta lehetőséget, önállósították magukat. '''1989'''-re datálódik a '''HVG Kiadói Rt'''. megalapítása is. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit, lényegében a HVG tulajdonosaivá váltak. A rendszerváltás után rengeteg új lap jelent meg a magyar sajtópiacon, szabadabb, nyíltabb, kritikusabb lett a hangvétel, mint korábban, a HVG pedig élt a történelem adta lehetőséggel, és kihasználta azt az előnyét, hogy - sok más újságtól eltérően - nem kellett váltania, '''nem kellett szembe fordulnia korábbi önmagával'''. A HVG azért tudta megőrizni a népszerűségét, mert a rendszerváltás alatt és után ugyanolyan '''objektív tudott maradni''', mint amilyen a rendszerváltozás előtt volt. A HVG példányszámát tekintve ebben az időben érte el tetőpontját. 1989-ben 175 ezer példánnyal büszkélkedhetett. Ekkor a bevételek 55%-át a hirdetések fedezték, és a lap presztízsét talán azzal írhatjuk le a legrövidebben, hogy egy-egy hirdetés elhelyezéséért ekkortájt 2-3 hónapig kellett várni. A HVG sikerének igazi garanciája az volt, hogy hétről hétre beváltotta olvasóinak tett ígéretét, miszerint objektíven és közérthetően számol be a fontos eseményekről. |
||
A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni. A lap töretlen népszerűsége ellenére az olvasási kultúra általános romlásával és a bulvár, valamint az elektronikus médiumok előretörésével párhuzamosan a 90-es években megindult a nyomtatott lapok példányszámának fokozatos csökkenése. A |
A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni. A lap töretlen népszerűsége ellenére az olvasási kultúra általános romlásával és a bulvár, valamint az elektronikus médiumok előretörésével párhuzamosan a 90-es években megindult a nyomtatott lapok példányszámának fokozatos csökkenése. A HVG példányszáma az ezredfordulóra 110-115 ezer közé csökkent. |
||
A HVG '''1997'''-ben az elsők között jelent meg az interneten. A '''HVG Online''' verziójának elindítása az időközben az Egyesült Államokat és a Világbankot „megjárt”, egykori alapító-főszerkesztő, ''Vince Mátyás'' nevéhez fűződik. Az internetezők száma ekkor még igencsak alacsony volt Magyarországon, ennek megfelelően a HVG online verziójának is alig párszáz fős volt a heti látogatószáma. |
A HVG '''1997'''-ben az elsők között jelent meg az interneten. A '''HVG Online''' verziójának elindítása az időközben az Egyesült Államokat és a Világbankot „megjárt”, egykori alapító-főszerkesztő, ''Vince Mátyás'' nevéhez fűződik. Az internetezők száma ekkor még igencsak alacsony volt Magyarországon, ennek megfelelően a HVG online verziójának is alig párszáz fős volt a heti látogatószáma. |
||
=== '''KÜLFÖLDI TULAJDONBAN (a legjobb és legrosszabb évek 2003-2013)''' === |
|||
2003-ban a német '''Westdeutsche Allgemenine Zeitung''' (WAZ) többségi tulajdont szerzett a HVG Kiadó Rt-ben. A WAZ tulajdonszerzése ellenére megmaradt az eredeti menedzsment, és a lap is megőrizte szerkesztőségi függetlenségét. Érdekesség, hogy a 10 évet átölelő „WAZ-időszakra” esett a HVG üzleti szempontból 5 legsikeresebb (2003-2008) és 5 legkevésbé sikeresnek mondható éve (2009-2013). A '''2008''' végén kirobbant '''gazdasági világválság''' teljesen felforgatta a hazai hirdetési piacot, aminek drámai hatása volt a hazai médiavállalkozások így a HVG hirdetési bevételeire is, miközben a lapeladásokból származó bevétel is egyre csökkent. Az olvasói piaci folyamatok további romlása, a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint az emberek fokozatos elfordulása a közéleti és pláne politikai eseményektől és nem utolsó sorban az internetes újságok térhódítása a hazai lapok, köztük a HVG példányszámának további csökkenéséhez vezetett. A hetilap átlagos példányszáma 2004-ben már 100 ezer alatt volt, 2003-ra pedig 50 ezer alá csökkent. Mindeközben ugrásszerűen bővülni kezdett a '''hvg.hu''' látogatószáma. A HVG online híreit 2004-ben még alig 10 ezer, 2006-ban már több mint 100 ezer, 2013-ban pedig már csaknem 600 ezer fő olvasta hetente. Az olvasók digitális platformokra történő tömeges átterelődése magával vonta a hirdetők reklámköltési struktúrájának átrendeződését is, jelentős teret elhódítva a nyomtatott sajtó elől. A nyomtatott médiumokból „kivont” hirdetési bevételeknek csak egy jóval kisebb része „vándorolt át” az online csatornákra, és további kedvezőtlen tendencia a hazai tartalomszolgáltatók számára, hogy a magyarországi digitális reklámköltésen belül is egyre nagyobb a nemzetközi szereplők (Google, Facebook) térnyerése, vagyis az online-ra terelődő és már eleve jóval kisebb volumenű hirdetési forintok jelentős része még csak nem is a hazai médiatulajdonosokhoz kerül, különösen nehéz helyzetbe hozva ezzel a független hazai tartalomszolgáltatókat és médiatulajdonosokat. |
2003-ban a német '''Westdeutsche Allgemenine Zeitung''' ''(WAZ, később Funke)'' többségi tulajdont szerzett a HVG Kiadó Rt-ben. A WAZ tulajdonszerzése ellenére megmaradt az eredeti menedzsment, és a lap is megőrizte szerkesztőségi függetlenségét. Érdekesség, hogy a 10 évet átölelő „WAZ-időszakra” esett a HVG üzleti szempontból 5 legsikeresebb ''(2003-2008)'' és 5 legkevésbé sikeresnek mondható éve ''(2009-2013)''. A '''2008''' végén kirobbant '''gazdasági világválság''' teljesen felforgatta a hazai hirdetési piacot, aminek drámai hatása volt a hazai médiavállalkozások így a HVG hirdetési bevételeire is, miközben a lapeladásokból származó bevétel is egyre csökkent. Az olvasói piaci folyamatok további romlása, a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint az emberek fokozatos elfordulása a közéleti és pláne politikai eseményektől és nem utolsó sorban az internetes újságok térhódítása a hazai lapok, köztük a HVG példányszámának további csökkenéséhez vezetett. A hetilap átlagos példányszáma 2004-ben már 100 ezer alatt volt, 2003-ra pedig 50 ezer alá csökkent. Mindeközben ugrásszerűen bővülni kezdett a '''hvg.hu''' látogatószáma. A HVG online híreit 2004-ben még alig 10 ezer, 2006-ban már több mint 100 ezer, 2013-ban pedig már csaknem 600 ezer fő olvasta hetente. Az olvasók digitális platformokra történő tömeges átterelődése magával vonta a hirdetők reklámköltési struktúrájának átrendeződését is, jelentős teret elhódítva a nyomtatott sajtó elől. A nyomtatott médiumokból „kivont” hirdetési bevételeknek csak egy jóval kisebb része „vándorolt át” az online csatornákra, és további kedvezőtlen tendencia a hazai tartalomszolgáltatók számára, hogy a magyarországi digitális reklámköltésen belül is egyre nagyobb a nemzetközi szereplők ''(Google, Facebook)'' térnyerése, vagyis az online-ra terelődő és már eleve jóval kisebb volumenű hirdetési forintok jelentős része még csak nem is a hazai médiatulajdonosokhoz kerül, különösen nehéz helyzetbe hozva ezzel a független hazai tartalomszolgáltatókat és médiatulajdonosokat. |
||
=== '''ISMÉT MAGYAR KÉZBEN A HVG (2014-)''' === |
=== '''ISMÉT MAGYAR KÉZBEN A HVG (2014-)''' === |
||
| 69. sor: | 70. sor: | ||
A politikai, hatalmi intézkedések a 2010-es évek második felében egyre jobban elszívják a levegőt a piaci alapon működő médiavállalkozások elől, és egyre inkább ellehetetlenítik a független újságírás fennmaradását. Ebben az ellenséges piaci környezetben a HVG alapelveiből jottányit sem engedve továbbra is a sajtó klasszikus (Watchdog) funkcióját igyekszik betölteni, „negyedik hatalmi ágazatként” a mindenkori hatalomtól függetlenül, és annak ellenőreként működni. A HVG célja és küldetése továbbra is az olvasók független és tényszerű tájékoztatása. '''A HVG szlogenje''' is ezt a küldetést fejezi ki, miközben a jelenlegi helyzetre reflektál. '''„A sötétség nem tart örökké”''', megállapítás a '''„Legyen világosság!”''' felszólítással egészül ki, amivel a HVG egyszerre biztatja és össze is kacsint olvasóival, ahogy tette ezt a hetilap még a szocializmusban kvázi „fél-illegalitásban” eltöltött legelső éveiben is. |
A politikai, hatalmi intézkedések a 2010-es évek második felében egyre jobban elszívják a levegőt a piaci alapon működő médiavállalkozások elől, és egyre inkább ellehetetlenítik a független újságírás fennmaradását. Ebben az ellenséges piaci környezetben a HVG alapelveiből jottányit sem engedve továbbra is a sajtó klasszikus (Watchdog) funkcióját igyekszik betölteni, „negyedik hatalmi ágazatként” a mindenkori hatalomtól függetlenül, és annak ellenőreként működni. A HVG célja és küldetése továbbra is az olvasók független és tényszerű tájékoztatása. '''A HVG szlogenje''' is ezt a küldetést fejezi ki, miközben a jelenlegi helyzetre reflektál. '''„A sötétség nem tart örökké”''', megállapítás a '''„Legyen világosság!”''' felszólítással egészül ki, amivel a HVG egyszerre biztatja és össze is kacsint olvasóival, ahogy tette ezt a hetilap még a szocializmusban kvázi „fél-illegalitásban” eltöltött legelső éveiben is. |
||
A '''politikai és gazdasági érdekektől független sajtó''' létfeltételei, s vele a szókimondó tájékoztatás komoly veszélybe kerültek, a magyarországi sajtó pedig a rendszerváltás óta nem volt olyan tragikus helyzetben, mint az elmúlt években. A független sajtót ellehetetlenítő politika, valamint a közösségi, illetve a keresőoldalak reklámpiaci terjeszkedése beláthatatlan nyomás alá helyezi a HVG lapeladások mellett hirdetésekre épülő üzleti modelljét. A HVG ígéretet tett olvasóinak arra, hogy a HVG és a hvg.hu megmarad annak, ami volt és ami mellett hitet tett. A finanszírozhatóság hosszú távú megőrzése érdekében a HVG 2018 áprilisában elindította '''[https://bolt.hvg.hu/partolo-tagsag Pártoló tagság]''' programját, amely egyfajta közösségi finanszírozás ([[Croud funding, crous sourcing|croud funding, croud sourcing]]) keretében biztosíthatja a hosszú távú működés fenntartását. Az ehhez hasonló programok egyebek mellett megteremtik annak lehetőségét, hogy a pusztán hirdetési bevételekre támaszkodó online termékek a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan olvasóktól származó bevételekre is szert tehessenek, olyan olvasóktól, akik ingyen fogyaszthatják a szerkesztőségek által előállított, és számukra értékkel bíró „szellemi termékét”. |
A '''politikai és gazdasági érdekektől független sajtó''' létfeltételei, s vele a szókimondó tájékoztatás komoly veszélybe kerültek, a magyarországi sajtó pedig a rendszerváltás óta nem volt olyan tragikus helyzetben, mint az elmúlt években. A független sajtót ellehetetlenítő politika, valamint a közösségi, illetve a keresőoldalak reklámpiaci terjeszkedése beláthatatlan nyomás alá helyezi a HVG lapeladások mellett hirdetésekre épülő üzleti modelljét. A HVG ígéretet tett olvasóinak arra, hogy a HVG és a hvg.hu megmarad annak, ami volt és ami mellett hitet tett. A finanszírozhatóság hosszú távú megőrzése érdekében a HVG 2018 áprilisában elindította '''[https://bolt.hvg.hu/partolo-tagsag Pártoló tagság]''' programját, amely egyfajta közösségi finanszírozás ''([[Croud funding, crous sourcing|croud funding, croud sourcing]])'' keretében biztosíthatja a hosszú távú működés fenntartását. Az ehhez hasonló programok egyebek mellett megteremtik annak lehetőségét, hogy a pusztán hirdetési bevételekre támaszkodó online termékek a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan olvasóktól származó bevételekre is szert tehessenek, olyan olvasóktól, akik ingyen fogyaszthatják a szerkesztőségek által előállított, és számukra értékkel bíró „szellemi termékét”. |
||
=== A HVG hetilap főszerkesztői === |
=== A HVG hetilap főszerkesztői === |
||
| 76. sor: | 77. sor: | ||
* [[Réti Pál]] (2005–2009) |
* [[Réti Pál]] (2005–2009) |
||
* [[Vass Péter]] (2009-2014) |
* [[Vass Péter]] (2009-2014) |
||
* Jakus Ibolya |
* Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt /hvg.hu/ (2014-) |
||
A HVG újságírói közül többen egyéni [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]]asok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.<ref>[http://www.pulitzer.hu/ Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány - Köszöntő<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t. |
A HVG újságírói közül többen egyéni [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]]asok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.<ref>[http://www.pulitzer.hu/ Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány - Köszöntő<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t. |
||
A lap 2018. szeptember 13., 12:15-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| HVG | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | hetilap, internetes portál |
| Ország |  Magyarország |
| Alapítva | 1979 |
| Ár | 685 Ft, előfizetőknek 550 Ft (2018) |
| Kiadó | HVG Kiadó Zrt. |
| Főszerkesztő | Jakus Ibolya |
| Nyelv | magyar |
| Székhely | 1037 Budapest, Montevideo utca 14. |
| ISSN | 1217-9647 |
| A HVG weboldala | |
A HVG (korábbi nevén Heti Világgazdaság) 1979-es alapítása óta mind példányszámát, mind olvasottságát tekintve Magyarország vezető közéleti, gazdasági-politikai hetilapja. A HVG közel 40 éve kiáll a független, sokoldalú tájékoztatás és a szabad véleménynyilvánítás mellett. A HVG mindmáig a lakosság több kulcsfontosságú rétegének rendszeres hír- és információforrása, üzleti döntéseinek befolyásolója. Híreivel és elemzéseivel hetente több mint 1,5 millió embert ér el a különböző nyomtatott és digitális platformjain.
A HVG online hírportálja a hvg.hu, amely minden platformon elérhető: mobilon, tableten, valamint androidos és IOS applikációkon is.
Hetilap előfizetés
https://bolt.hvg.hu/hvg-elofizetes
Pártoló tagság
https://bolt.hvg.hu/partolo-tagsag
A HVG Története
ELŐZMÉNYEK
A HVG a Világgazdaság című napilapból nőtt ki. A napilap szerkesztőségének egy részéből, a Magyar Kereskedelmi Kamara hetilapjaként - és annak finanszírozásában - megalakult a Heti Világgazdaság, melynek első száma 1979. június 7-én jelent meg. A HVG nevével, fejlécével egyaránt kinyilvánította, hogy a napi Világgazdaság utóda, folytatása. A HVG rövidítés 1981-ben jelenik meg, de egészen 1988-ig a rövidítés mellet a Heti Világgazdaság felirat is látható.
A HVG MEGALAKULÁSA (a szocializmustól a rendszerváltásig 1979-1988)
A HVG főszerkesztője a Világgazdaság egyik rovatvezetője, Vince Mátyás lett. A HVG a The Economist, a Time, a Newsweek és a többi nagy heti hírmagazin háromhasábos tördelését vette át, és követendő példának tekintette a figyelemfelkeltő címlapot. Közvetlen mintaadónak leginkább az angol The Economist számított. Az akkor még csak 32 oldalas HVG megjelenésével arra az igényre szeretett volna válaszolni, hogy a napilapként megjelenő Világgazdaság hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is, és közérthetőbben elmagyarázza a világgazdasági események és a magyar gazdaság összefonódását. Az induláskor megfogalmazott elképzelések szerint annak a mottónak akart megfelelni az újság, hogy ne csak a szakmabelieknek írjon szakszerűen és magas színvonalon, ezért a lap hármas célt követett, hiszen egyszerre volt:
- hírlap, amelyik a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat;
- gazdaságpolitikai magazin, amely azt a célt tűzte ki, hogy közérthetően, összefüggéseiben hátterüket is megvilágítva magyarázza meg ezeket az eseményeket és aktualitásokat;
- szaklap, amelyik a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni
A Heti Világgazdaság közérthető, színes, érdekes hetilap kívánt lenni úgy, hogy cikkeit olvasva a gazdasági életben jártas embereknek és a közgazdaság-tudomány művelőinek se kelljen bosszankodniuk egy-egy fogalom, esemény vagy jelenség túlzottan leegyszerűsített megfogalmazása láttán. Közlendőjét a szöveg és a képek szükséges egyensúlyával kívánta tárgyalni, a hazai gazdaság szemszögéből és érdekében, figyelve és rátapadva a világ eseményeire, folyamataira, az újdonságokra. Egy olyan kritikus szellemű lap született, amely megmutatta a dolgok mindkét oldalát, tények és nem jelzők segítségével bírált vagy dicsért.
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló Heti Világgazdaság a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett.
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap kritikus hangneme segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi humor, a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a címlapoknak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt (1986. évi II. törvény) az 1990. évi XI. törvénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szervezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is.
A HVG ÖNÁLLÓSODÁSA (1989-2003)
Az új politikai helyzetben a korábban létező lapok - mint a HVG - már lényeges tartalmi és ideológiai kötöttségek nélkül közölhettek írásokat. A már piacon levő lapok, kihasználva a törvény adta lehetőséget, önállósították magukat. 1989-re datálódik a HVG Kiadói Rt. megalapítása is. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit, lényegében a HVG tulajdonosaivá váltak. A rendszerváltás után rengeteg új lap jelent meg a magyar sajtópiacon, szabadabb, nyíltabb, kritikusabb lett a hangvétel, mint korábban, a HVG pedig élt a történelem adta lehetőséggel, és kihasználta azt az előnyét, hogy - sok más újságtól eltérően - nem kellett váltania, nem kellett szembe fordulnia korábbi önmagával. A HVG azért tudta megőrizni a népszerűségét, mert a rendszerváltás alatt és után ugyanolyan objektív tudott maradni, mint amilyen a rendszerváltozás előtt volt. A HVG példányszámát tekintve ebben az időben érte el tetőpontját. 1989-ben 175 ezer példánnyal büszkélkedhetett. Ekkor a bevételek 55%-át a hirdetések fedezték, és a lap presztízsét talán azzal írhatjuk le a legrövidebben, hogy egy-egy hirdetés elhelyezéséért ekkortájt 2-3 hónapig kellett várni. A HVG sikerének igazi garanciája az volt, hogy hétről hétre beváltotta olvasóinak tett ígéretét, miszerint objektíven és közérthetően számol be a fontos eseményekről.
A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni. A lap töretlen népszerűsége ellenére az olvasási kultúra általános romlásával és a bulvár, valamint az elektronikus médiumok előretörésével párhuzamosan a 90-es években megindult a nyomtatott lapok példányszámának fokozatos csökkenése. A HVG példányszáma az ezredfordulóra 110-115 ezer közé csökkent.
A HVG 1997-ben az elsők között jelent meg az interneten. A HVG Online verziójának elindítása az időközben az Egyesült Államokat és a Világbankot „megjárt”, egykori alapító-főszerkesztő, Vince Mátyás nevéhez fűződik. Az internetezők száma ekkor még igencsak alacsony volt Magyarországon, ennek megfelelően a HVG online verziójának is alig párszáz fős volt a heti látogatószáma.
KÜLFÖLDI TULAJDONBAN (a legjobb és legrosszabb évek 2003-2013)
2003-ban a német Westdeutsche Allgemenine Zeitung (WAZ, később Funke) többségi tulajdont szerzett a HVG Kiadó Rt-ben. A WAZ tulajdonszerzése ellenére megmaradt az eredeti menedzsment, és a lap is megőrizte szerkesztőségi függetlenségét. Érdekesség, hogy a 10 évet átölelő „WAZ-időszakra” esett a HVG üzleti szempontból 5 legsikeresebb (2003-2008) és 5 legkevésbé sikeresnek mondható éve (2009-2013). A 2008 végén kirobbant gazdasági világválság teljesen felforgatta a hazai hirdetési piacot, aminek drámai hatása volt a hazai médiavállalkozások így a HVG hirdetési bevételeire is, miközben a lapeladásokból származó bevétel is egyre csökkent. Az olvasói piaci folyamatok további romlása, a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint az emberek fokozatos elfordulása a közéleti és pláne politikai eseményektől és nem utolsó sorban az internetes újságok térhódítása a hazai lapok, köztük a HVG példányszámának további csökkenéséhez vezetett. A hetilap átlagos példányszáma 2004-ben már 100 ezer alatt volt, 2003-ra pedig 50 ezer alá csökkent. Mindeközben ugrásszerűen bővülni kezdett a hvg.hu látogatószáma. A HVG online híreit 2004-ben még alig 10 ezer, 2006-ban már több mint 100 ezer, 2013-ban pedig már csaknem 600 ezer fő olvasta hetente. Az olvasók digitális platformokra történő tömeges átterelődése magával vonta a hirdetők reklámköltési struktúrájának átrendeződését is, jelentős teret elhódítva a nyomtatott sajtó elől. A nyomtatott médiumokból „kivont” hirdetési bevételeknek csak egy jóval kisebb része „vándorolt át” az online csatornákra, és további kedvezőtlen tendencia a hazai tartalomszolgáltatók számára, hogy a magyarországi digitális reklámköltésen belül is egyre nagyobb a nemzetközi szereplők (Google, Facebook) térnyerése, vagyis az online-ra terelődő és már eleve jóval kisebb volumenű hirdetési forintok jelentős része még csak nem is a hazai médiatulajdonosokhoz kerül, különösen nehéz helyzetbe hozva ezzel a független hazai tartalomszolgáltatókat és médiatulajdonosokat.
ISMÉT MAGYAR KÉZBEN A HVG (2014-)
A gazdasági válság utáni években számos kihívással kénytelen szembenézni a tartalomszolgáltató ipar, a független hazai médiavállalkozások jövedelmezősége pedig jelentősen romlott. A politikai és a szabályozási környezet bizonytalanságai, valamint a folyamatos kiszámíthatatlanság csak tovább gyengítik a hazai médiapiac vonzerejét a külföldi befektetők előtt, így a 2010-es évektől egyre több multinacionális vállalat hagyta el az országot, kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb befektetési lehetőséget keresve.
A WAZ (Funke) 2014-ben megvált többségi részvénypakettjétől, amelyet a HVG korábbi résztulajdonosai, a menedzsment és a szerkesztőségi tagjai vásároltak vissza, ezzel a HVG ismét magyar kézbe került. A piac változásaira reagálva a HVG Kiadó tevékenységi körén belül is egyre inkább fókuszba került a digitális tartalomszolgáltatás, és folyamatosan bővült a termékportfolió. A hetilap és annak különszámai, mellékletei, valamint számtalan szakmai, illetve szórakoztató időszaki kiadvány kiadása mellett a HVG Kiadó mára az egyik legnagyobb hazai könyvkiadóvá vált, miközben konferenciák, szemináriumok vagy éppen a legnagyobb hazai Állásbörze is tovább színesíti a Kiadó termékpalettáját. A sikeres reorganizációs program megvalósításának köszönhetően 2016 óta ismét nyereségessé vált működés.
A politikai, hatalmi intézkedések a 2010-es évek második felében egyre jobban elszívják a levegőt a piaci alapon működő médiavállalkozások elől, és egyre inkább ellehetetlenítik a független újságírás fennmaradását. Ebben az ellenséges piaci környezetben a HVG alapelveiből jottányit sem engedve továbbra is a sajtó klasszikus (Watchdog) funkcióját igyekszik betölteni, „negyedik hatalmi ágazatként” a mindenkori hatalomtól függetlenül, és annak ellenőreként működni. A HVG célja és küldetése továbbra is az olvasók független és tényszerű tájékoztatása. A HVG szlogenje is ezt a küldetést fejezi ki, miközben a jelenlegi helyzetre reflektál. „A sötétség nem tart örökké”, megállapítás a „Legyen világosság!” felszólítással egészül ki, amivel a HVG egyszerre biztatja és össze is kacsint olvasóival, ahogy tette ezt a hetilap még a szocializmusban kvázi „fél-illegalitásban” eltöltött legelső éveiben is.
A politikai és gazdasági érdekektől független sajtó létfeltételei, s vele a szókimondó tájékoztatás komoly veszélybe kerültek, a magyarországi sajtó pedig a rendszerváltás óta nem volt olyan tragikus helyzetben, mint az elmúlt években. A független sajtót ellehetetlenítő politika, valamint a közösségi, illetve a keresőoldalak reklámpiaci terjeszkedése beláthatatlan nyomás alá helyezi a HVG lapeladások mellett hirdetésekre épülő üzleti modelljét. A HVG ígéretet tett olvasóinak arra, hogy a HVG és a hvg.hu megmarad annak, ami volt és ami mellett hitet tett. A finanszírozhatóság hosszú távú megőrzése érdekében a HVG 2018 áprilisában elindította Pártoló tagság programját, amely egyfajta közösségi finanszírozás (croud funding, croud sourcing) keretében biztosíthatja a hosszú távú működés fenntartását. Az ehhez hasonló programok egyebek mellett megteremtik annak lehetőségét, hogy a pusztán hirdetési bevételekre támaszkodó online termékek a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan olvasóktól származó bevételekre is szert tehessenek, olyan olvasóktól, akik ingyen fogyaszthatják a szerkesztőségek által előállított, és számukra értékkel bíró „szellemi termékét”.
A HVG hetilap főszerkesztői
- Vince Mátyás (1979–1988)
- Lipovecz Iván (1988–2005)
- Réti Pál (2005–2009)
- Vass Péter (2009-2014)
- Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt /hvg.hu/ (2014-)
A HVG újságírói közül többen egyéni Joseph Pulitzer-emlékdíjasok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.[1] Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t.
A hetilap állandó rovatai
- Fülszöveg
- Fókuszban
- Magyarország
- hvg-ténytár
- Dosszié (nem minden héten)
- Világ
- Tech+tudomány
- Szellem
- Trend (nem minden héten)
- Profil (nem minden héten)
- Top 50 (nem minden héten)
- Gazdaság
- Vélemény
- Portré
HVG címlapok
A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire ironikus humorral ábrázolva azt. A 80-as években a címlapokon többnyire nem fotók, hanem áthallásos utalásokat tartalmazó grafikák szerepeltek. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A megjelenő címlapok fokozatosan lettek egyre abszurdabbak. A rendszerváltás után részben konkrétabbá váltak, részben folytatták a korábbi hagyományt. A legsikeresebb címlapokból válogatáskötet készült (HVG címlaptárlat; 1979–1999, HVG Kiadó Rt.,1999), illetve a Műcsarnokban kiállítás is nyílt belőlük, amely később bejárta az országot.
A kiadó
A HVG hetilap és a hvg.hu kiadója a HVG Kiadó Zrt. A kiadó a HVG hetilapon és a hvg.hu hírportálon túl az alábbi termékekkel van jelen a piacon:
- HVG Könyvek(menedzsment, üzlet, pszichológia, önismeret, életmód, egészség, életrajz, tényfeltárás, ismeretterjesztés, gyerekkönyvek)
- HVG Konferenciák és szemináriumok (Budapest Autó Show, TEDx Budapest, TEDx Youth Budapest, Agymenők Élménynap, HVG Extra Business és Pszichológia Szalonok)
- HVG Különszámok (Adó, TB, Munkajog, Cégautó)
- HVG Extra magazinok (HVG Extra Pszichológia, HVG Extra Business, HVG Extra A nő)
- adózóna.hu (a HVG adózási szakportálja)
- eduline.hu (a HVG oktatási portálja)
- jobline.hu (álláskereső, állásközvetítő oldal)
- HVG HR Center (komplex HR-piaci szolgáltató központ: toborzás, HR-branding, edukáció)
- HVG Állásbörze (Magyarország legnagyobb, évente 2 alkalommal megrendezésre kerülő állásbörzéje)
- HVG Klubkártya (különszámkártya, kedvezménykártya)
- Műértő folyóirat (művészeti és műkereskedelmi folyóirat)
Jegyzetek
Források
- Vince 1998: Vince Mátyás volt főszerkesztő. Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Megjelent a Beszélő című folyóirat III. folyam, III. évfolyam, 11. számában, 1998 novemberében
- Réti 2007: Réti Pál főszerkesztő. Szóbeli közlés 2007. október, Farkas Gabriella és Tóth Mónika interjúja
- Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház Kiadó, 2007.