„Palágyi Lajos (színművész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor: | 22. sor: | ||
==Életrajz== |
==Életrajz== |
||
Penyáska István posta altiszt és Olbricht Anna fiaként született. 1894-ben még asztalossegéd volt, amikor egy műkedvelő előadáson felépett, később beiratkozott [[Horváth Zoltán (színművész, 1860–1930)|Horváth Zoltán]] színiiskolájába. Karrierjét vidéken kezdte, 1895. április 1-én [[Balogh Árpád]] színigazgatóhoz szerződött [[Vác]]ra, 45 forint gázsival. Ezután különböző igazgatóknál, mint pl. [[Krecsányi Ignác]]nál és [[Makó Lajos]]nál is dolgozott, fellépett [[Székesfehérvár]]on, [[Szombathely]]en, [[Pozsony]]ban, [[Zombor]]ban, [[Arad (Románia)|Aradon]], [[Debrecen]]ben, [[Temesvár]]ott, [[Miskolc]]on és [[Szeged]]en is. Penyaska családi nevét 1903-ban Palágyira változtatta.<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 107828/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 172. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 40. oldal 22. sor</ref> 1907-ben lett a miskolci színház igazgatója, 1920-tól 1923-ig pedig a [[Szegedi Nemzeti Színház]] élére került. 1922. március havában megülte 15 éves igazgatói jubileumát. 1925-től a budapesti [[Nemzeti Színház]]nál működött, 1925. március 2-án mint szerződött tag fellépett a ''Haramiák''ban Moór Ferenc szerepében. Jellemábrázolása realista stílusú, természetes modorú volt, a hangsúlyt a mozgásra és a beszédre helyezte. |
Penyáska István posta altiszt és Olbricht Anna fiaként született, 1876. március 10-én keresztelték. 1894-ben még asztalossegéd volt, amikor egy műkedvelő előadáson felépett, később beiratkozott [[Horváth Zoltán (színművész, 1860–1930)|Horváth Zoltán]] színiiskolájába. Karrierjét vidéken kezdte, 1895. április 1-én [[Balogh Árpád]] színigazgatóhoz szerződött [[Vác]]ra, 45 forint gázsival. Ezután különböző igazgatóknál, mint pl. [[Krecsányi Ignác]]nál és [[Makó Lajos]]nál is dolgozott, fellépett [[Székesfehérvár]]on, [[Szombathely]]en, [[Pozsony]]ban, [[Zombor]]ban, [[Arad (Románia)|Aradon]], [[Debrecen]]ben, [[Temesvár]]ott, [[Miskolc]]on és [[Szeged]]en is. Penyaska családi nevét 1903-ban Palágyira változtatta.<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 107828/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 172. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 40. oldal 22. sor</ref> 1907-ben lett a miskolci színház igazgatója, 1920-tól 1923-ig pedig a [[Szegedi Nemzeti Színház]] élére került. 1922. március havában megülte 15 éves igazgatói jubileumát. 1925-től a budapesti [[Nemzeti Színház]]nál működött, 1925. március 2-án mint szerződött tag fellépett a ''Haramiák''ban Moór Ferenc szerepében. Jellemábrázolása realista stílusú, természetes modorú volt, a hangsúlyt a mozgásra és a beszédre helyezte. |
||
Első neje [[Hevesi Janka]] színésznő, a második nagykereki [[Menszáros Margit]], színésznő, akivel 1904. április 28-án [[Debrecen]]ben kötött házasságot,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXF-RGP?i=110&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 205/1904. folyószáma alatt.]</ref> majd elváltak, s Menszáros később [[Faragó Sándor (színművész, 1886–1933)|Fabényi Sándor]] neje lett. Harmadik felesége [[Greguss Margit]] színésznő, akivel 1920. október 30-án kötött házasságot Szegeden.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99QF-QTZ5 A házasságkötés bejegyezve a Szeged I. ker.(?) házassági akv. 862/1920. folyószáma alatt.]</ref> |
Első neje [[Hevesi Janka]] színésznő, a második nagykereki [[Menszáros Margit]], színésznő, akivel 1904. április 28-án [[Debrecen]]ben kötött házasságot,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXF-RGP?i=110&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 205/1904. folyószáma alatt.]</ref> majd elváltak, s Menszáros később [[Faragó Sándor (színművész, 1886–1933)|Fabényi Sándor]] neje lett. Harmadik felesége [[Greguss Margit]] színésznő, akivel 1920. október 30-án kötött házasságot Szegeden.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99QF-QTZ5 A házasságkötés bejegyezve a Szeged I. ker.(?) házassági akv. 862/1920. folyószáma alatt.]</ref> |
A lap 2018. április 2., 09:52-kori változata
Palágyi Lajos | |
Született | 1876. március 9. Baán |
Elhunyt | 1932. január 4. (55 évesen) Budapest |
Házastársa | Greguss Margit |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-2-55) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágyi Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Palágyi Lajos, Penyáska Alajos (Baán, 1876. március 9.[1] – Budapest, 1932. január 4.) magyar színész, színházigazgató.
Életrajz
Penyáska István posta altiszt és Olbricht Anna fiaként született, 1876. március 10-én keresztelték. 1894-ben még asztalossegéd volt, amikor egy műkedvelő előadáson felépett, később beiratkozott Horváth Zoltán színiiskolájába. Karrierjét vidéken kezdte, 1895. április 1-én Balogh Árpád színigazgatóhoz szerződött Vácra, 45 forint gázsival. Ezután különböző igazgatóknál, mint pl. Krecsányi Ignácnál és Makó Lajosnál is dolgozott, fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen, Pozsonyban, Zomborban, Aradon, Debrecenben, Temesvárott, Miskolcon és Szegeden is. Penyaska családi nevét 1903-ban Palágyira változtatta.[2] 1907-ben lett a miskolci színház igazgatója, 1920-tól 1923-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház élére került. 1922. március havában megülte 15 éves igazgatói jubileumát. 1925-től a budapesti Nemzeti Színháznál működött, 1925. március 2-án mint szerződött tag fellépett a Haramiákban Moór Ferenc szerepében. Jellemábrázolása realista stílusú, természetes modorú volt, a hangsúlyt a mozgásra és a beszédre helyezte.
Első neje Hevesi Janka színésznő, a második nagykereki Menszáros Margit, színésznő, akivel 1904. április 28-án Debrecenben kötött házasságot,[3] majd elváltak, s Menszáros később Fabényi Sándor neje lett. Harmadik felesége Greguss Margit színésznő, akivel 1920. október 30-án kötött házasságot Szegeden.[4]
Főbb szerepei
- Hamlet, Jago (William Shakespeare: Othello)
- Angelo (Shakespeare: Szeget-szeggel)
- Walter (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
- Gregers (Henrik Ibsen: A vadkacsa)
- Biberach (Katona József: Bánk bán)
- Svengali (Paul Meredith Potter: Trilby)
- Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Duval Armand (ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy)
Galéria
-
Voinovich Géza: Magyar passió. Pilátus: Palágyi Lajos, Pilátus felesége: Hettyey Aranka
-
Palágyi Lajos sírja
Jegyzetek
- ↑ A bobóti róm. kat. egyházközség keresztelési anyakönyve, 10/1876. folyószám.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 107828/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 172. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 40. oldal 22. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 205/1904. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Szeged I. ker.(?) házassági akv. 862/1920. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)