„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-22-1” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. május 23., 09:57-kori változata

A Vendvidéki Köztársaság

A Vendvidéki Köztársaság, (más alakban Mura(i) Köztársaság, szlovénül: Republika Prekmurje) rövid életű államalakulat, amely 1919-ben alakult meg a mai Vendvidéken (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidéken (Muraszombat és Lendva környékén), bár hatalma a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások több körzetére csak elvileg terjedt ki. Az államot még határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében igencsak kiábrándító valóság lappang: nem a magyarországi szlovének hozták létre a rend helyreállítása érdekében, hanem önös érdekből alakították, egyszerűen kihasználva a terület nemzeti jellegét.

A Vendvidéki Köztársaság alapítója és vezetője egy hajdani cserföldi (ma Črenšovci) kántortanító, Tkálecz Vilmos volt, aki korábban nem vett részt a magyarországi szlovén autonómiáért küzdő mozgalmakban.

1919 májusára a tanácsköztársaság az egész országban elvesztette népszerűségét. A kommunista karhatalmi egységek, mint a Lenin-fiúk, vagy a Vörös Őrség terrorizáltak a lakosságot. A központosítással emelkedett a bürokrácia és példátlan méretű agitációk vették kezdetüket. Mivel mindez csak a nyomort fokozta a Vendvidéken is, ezzel a tanácsköztársaság korábbi támogatói közül is sokan szembefordultak a rendszerrel, megerősödtek az önállósági és a jugoszláv csatlakozási törekvések.

Muraszombaton Tkáleczet népbiztossá nevezték ki, aki a kezdetekben még nagyon lelkesen „közreműködött” a kommunista rendszer kiépítésében. A könnyű meggazdagodás reményében Tkálecz részt vett a hiánygazdaság miatt fellendült csempészésben, ezért feljelentették és nyomozás indult ellene. Tkálecz felismerte, hogy előbb vagy utóbb letartóztatják és akár halálra is ítélhetik, ezért szokatlan és érthetetlen lépésre szánta el magát. 1919. május 29-én éjjel a helyi lakosság előtt deklarálta az önálló Vendvidéki Köztársaságot, amely bejelentette elszakadását a magyar proletár államtól, hivatkozva a „népek önrendelkezési jogára,” azaz a Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett tizennégy pontra.

Tkálecznek nem volt sok támogatója a vidéken, mert konkrét programja nem volt az új állam vezetéséhez, a lakosság nem is vette komolyan. A katonaságnak is csak egy része állt át, ezért nem tudtak hatékony véderőt kiállítani a „rend helyreállítására” küldött magyar Vörös Hadsereg ellen. A támadás június 2-án egyidejűleg, egyszerre következett be és elsöprő jellegű volt. A Vörös Hadsereggel szemben álló ellenforradalmi egységek egyszerűen kihátráltak egy puskalövés nélkül, a támadók gyakorlatilag semmilyen ellenállásba nem ütköztek. Tkálecz a családjával, valamint a Köztársaság többi vezetőjével Grazba menekült. A Vendvidéken újra a proletárdiktatúra jutott hatalomra.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{kép|Prekmurje Republic HU.svg|méret=250px|szöveg=A [[Vendvidéki Köztársaság]]}}
-A '''[[Vendvidéki Köztársaság]],''' (más alakban ''Murai Köztársaság'', szlovénül: ''Republika Prekmurje'') rövid életű államalakulat, amely [[1919]]-ben alakult meg a mai [[Vendvidék]]en ([[Szentgotthárd]] térsége) és a [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Muravidék]]en ([[Muraszombat]] és [[Lendva]] környékén), bár hatalma a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások több körzetére csak elvileg terjedt ki. Az államot még határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében igencsak kiábrándító valóság lappang: nem a [[magyarországi szlovének]] hozták létre a rend helyreállítása érdekében, hanem önös érdekből alakították, egyszerűen kihasználva a terület nemzeti jellegét.
+A '''[[Vendvidéki Köztársaság]],''' (más alakban ''Mura(i) Köztársaság'', szlovénül: ''Republika Prekmurje'') rövid életű államalakulat, amely [[1919]]-ben alakult meg a mai [[Vendvidék]]en ([[Szentgotthárd]] térsége) és a [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Muravidék]]en ([[Muraszombat]] és [[Lendva]] környékén), bár hatalma a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások több körzetére csak elvileg terjedt ki. Az államot még határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében igencsak kiábrándító valóság lappang: nem a [[magyarországi szlovének]] hozták létre a rend helyreállítása érdekében, hanem önös érdekből alakították, egyszerűen kihasználva a terület nemzeti jellegét.
+A Vendvidéki Köztársaság alapítója és vezetője egy hajdani [[cserföld]]i (ma ''Črenšovci'') kántortanító, [[Tkálecz Vilmos]] volt, aki korábban nem vett részt a magyarországi szlovén [[autonómia (szociológia)|autonómiáért]] küzdő mozgalmakban.
-A Vendvidék az I. világháború befejezte után, de még a köztársaság 1919. [[május 29.|május 29-i]] kikiáltása előtt önállósult. Ez nem volt szuverén államiság, viszont így a területen működő hatóságok nagyobb önállóságot nyertek, a központi hatalomnak a háború utáni összeomlással járó kaotikus állapotok idején semmi befolyása nem maradt. Más peremterületek is szinte elszakadtak az országtól, és ahogy a helyhatóságok mind önállóbban cselekedtek, úgy nőtt a teljes függetlenedni akarás is. Az ilyen államocskák legtöbbje nem sokáig maradt fenn, mert a nemzetek közössége nem ismerte el államiságukat, és vagy [[Magyarország]] foglalta vissza, vagy más utódállamok, például [[Jugoszlávia]] vagy [[Csehszlovákia]] szállták meg területüket.
+májusára a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácsköztársaság]] az egész országban elvesztette népszerűségét. A kommunista karhatalmi egységek, mint a [[Lenin-fiúk]], vagy a [[Vörös Őrség]] terrorizáltak a lakosságot. A központosítással emelkedett a bürokrácia és példátlan méretű agitációk vették kezdetüket. Mivel mindez csak a nyomort fokozta a Vendvidéken is, ezzel a tanácsköztársaság korábbi támogatói közül is sokan szembefordultak a rendszerrel, megerősödtek az önállósági és a jugoszláv csatlakozási törekvések.
+Muraszombaton Tkáleczet népbiztossá nevezték ki, aki a kezdetekben még nagyon lelkesen „közreműködött” a kommunista rendszer kiépítésében. A könnyű meggazdagodás reményében Tkálecz részt vett a hiánygazdaság miatt fellendült csempészésben, ezért feljelentették és nyomozás indult ellene. Tkálecz felismerte, hogy előbb vagy utóbb letartóztatják és akár halálra is ítélhetik, ezért szokatlan és érthetetlen lépésre szánta el magát. [[1919]]. [[május 29.|május 29-én]] éjjel a helyi lakosság előtt deklarálta az önálló Vendvidéki Köztársaságot, amely bejelentette elszakadását a magyar proletár államtól, hivatkozva a ''„népek önrendelkezési jogára,”'' azaz a [[Thomas Woodrow Wilson]] amerikai elnök által meghirdetett [[Wilson elnök 14 pontja|tizennégy pontra]].
+Tkálecznek nem volt sok támogatója a vidéken, mert konkrét programja nem volt az új állam vezetéséhez, a lakosság nem is vette komolyan. A katonaságnak is csak egy része állt át, ezért nem tudtak hatékony véderőt kiállítani a „rend helyreállítására” küldött [[Vörös Hadsereg (magyar)|magyar Vörös Hadsereg]] ellen. A [[Vendvidéki offenzíva|támadás]] június 2-án egyidejűleg, egyszerre következett be és elsöprő jellegű volt. A Vörös Hadsereggel szemben álló ellenforradalmi egységek egyszerűen kihátráltak egy puskalövés nélkül, a támadók gyakorlatilag semmilyen ellenállásba nem ütköztek. Tkálecz a családjával, valamint a Köztársaság többi vezetőjével [[Graz]]ba menekült. A Vendvidéken újra a [[A proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúra]] jutott hatalomra.
-A Vendvidéki Köztársaság alapítója és vezetője egy hajdani [[cserföld]]i (ma ''Črenšovci'') kántortanító, [[Tkálecz Vilmos]] volt, aki korábban nem vett részt a magyarországi szlovén [[autonómia (szociológia)|autonómiáért]] küzdő mozgalmakban. A törpeállamot csak [[Ausztria]] ismerte el.
 <!--
 --><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2017|2017-22-1}}]]</noinclude>