„Világosi vár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: egyértelműsítés - Hunyadi László
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: clean up, replaced: {{RO műemlékek}} → {{RO műemlékek|AR}} AWB
53. sor: 53. sor:
== Források ==
== Források ==
* {{CitLib|aut=Kiss Gábor|tit=Erdélyi várak, várkastélyok|red=Panoráma|ann=1990|isbn=963 243 388 2|pag=38–41}}
* {{CitLib|aut=Kiss Gábor|tit=Erdélyi várak, várkastélyok|red=Panoráma|ann=1990|isbn=963 243 388 2|pag=38–41}}
* {{RO műemlékek}}
* {{RO műemlékek|AR}}
* {{CitWeb|tit=Világosi vár|red=Bánsági Kárpát Egyesület|url=http://www.ekeban.ro/geoladak/pdf/23.pdf|accd=2015-09-05}}
* {{CitWeb|tit=Világosi vár|red=Bánsági Kárpát Egyesület|url=http://www.ekeban.ro/geoladak/pdf/23.pdf|accd=2015-09-05}}



A lap 2017. január 29., 12:44-kori változata

Világosi vár
Ország Románia
Mai településVilágos
Tszf. magasság420 m

Épült13. század
LMI-kódAR-II-a-A-00650
Elhelyezkedése
Világosi vár (Románia)
Világosi vár
Világosi vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′
A Wikimédia Commons tartalmaz Világosi vár témájú médiaállományokat.

A világosi vár műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00650 sorszámon szerepel.

Története

Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette.

1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, Lászlónak és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.[1] Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös.

1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült Báthory Zsigmondnak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta Bocskai Istvánnak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban Bethlen Gábor Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt.

1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.

Leírása

Megjegyzések

  1. Vörösmarty Mihály verset írt erről: Szilágyi a világosi várban.

Források

Sablon:Csonk-épít