„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a sablon teszt |
bovites |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<!--[[Fájl:PoartaPrincipalaBv.jpg|thumb|right|250px|A Kapu utcai kapu]]--> |
<!--[[Fájl:PoartaPrincipalaBv.jpg|thumb|right|250px|A Kapu utcai kapu]]--> |
||
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a |
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a [[Kapu utca (Brassó)|Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el; a kereskedők ezen keresztül indultak [[Székelyföld]] és [[Moldva]] felé.<ref name=teofil>Teofil Mihăilescu: ''Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban.'' Brassó, 2015</ref> |
||
==Története== |
|||
Az [[1519]]-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét |
A [[14. század]] második felében épült, Brassó legelső várfalaival együtt. Az [[1519]]-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket [[1522]]-[[1524]] között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után).<ref name=bv>[http://www.brasov.ro/istorie-cultura/monumente-disparute/poarta-strazii-portii-53.html Poarta Străzii Porții], brasov.ro, 2010. június 29.</ref> |
||
[[1613]]-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. [[1651]]-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy vékonyabb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref> |
|||
| ⚫ | Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat |
||
| ⚫ | Az [[1650]]-es, [[1689]]-es, [[1718]]-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. [[1724]]-[[1725]] között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.<ref name=nuss>Gernot Nussbächer: ''Aus Urkunden und Chroniken'', Bukarest, 1987.</ref> [[1857]]-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. Később itt építették fel a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), és a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|vasúttársaság]] regionális igazgatósága).<ref name=teofil/> |
||
==Leírása== |
|||
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.<ref>S. Petraru, C. Catrina: ''Brasovul Memorial'', Bukarest, 1975.</ref> A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu fölött volt az őrszoba és a fegyverraktár, és megközelítőleg a jelenlegi [[Căile Ferate Române|CFR]]-épület helyén állt. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapun keresztül (a jelenlegi Korona szálló helyén) a városba.<ref name=nuss/><ref>H. Roth: ''Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte'', München, 1999.</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.<ref name=pascu/> |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2016. szeptember 20., 20:39-kori változata
A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții vagy Poarta Principală) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el; a kereskedők ezen keresztül indultak Székelyföld és Moldva felé.[1]
Története
A 14. század második felében épült, Brassó legelső várfalaival együtt. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. 1537-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített órát helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után).[2]
1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.[2] Ugyanebben az időszakban egy vékonyabb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.[3]
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802-es földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.[4] 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. Később itt építették fel a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), és a Magyar Ipariskolát (jelenleg a vasúttársaság regionális igazgatósága).[1]
Leírása
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.[5] A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu fölött volt az őrszoba és a fegyverraktár, és megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapun keresztül (a jelenlegi Korona szálló helyén) a városba.[4][6] A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b Teofil Mihăilescu: Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban. Brassó, 2015
- ↑ a b Poarta Străzii Porții, brasov.ro, 2010. június 29.
- ↑ a b S. Pascu: Voievodatul Transilvaniei, Kolozsvár, 1979.
- ↑ a b Gernot Nussbächer: Aus Urkunden und Chroniken, Bukarest, 1987.
- ↑ S. Petraru, C. Catrina: Brasovul Memorial, Bukarest, 1975.
- ↑ H. Roth: Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte, München, 1999.
| Bástyák |  | |
|---|---|---|
| Kapuk | ||
| Tornyok | ||
| Kapcsolódó | ||
.svg){kind=small}