„Felvonó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:033R08221077 Stadt, Linke Wienzeile, Otto Wagner, Majolikahaus, Aufzugtüre.jpg|bélyegkép|jobbra|Klasszikus felvonó a 20. század elejéről]] |
||
A '''felvonó''' vagy köznapi nevén '''lift''' az [[emelő|emelőgépek]] egyike, mely embereket vagy tárgyakat szállít épületek, hajók, bányák vagy más szerkezetek emeletei, szintjei vagy fedélzetei között 30°- |
A '''felvonó''' vagy köznapi nevén '''lift''' az [[emelő|emelőgépek]] egyike, mely embereket vagy tárgyakat szállít épületek, hajók, [[bányászat|bányák]] vagy más szerkezetek emeletei, szintjei vagy fedélzetei között 30°-osnál meredekebb pályán rögzített vezetősínek között mozgó járószéken vagy lapon. A felvonókat általában [[villanymotor|elektromotorral]] hajtják, mely energiáját ellensúlyokkal kombinált kötélrendszer vagy [[hidrosztatikus hajtás]] közvetíti a felvonó felé. Ez utóbbinál a motor közvetlenül szivattyút hajt, az ezzel szolgáltatott nagynyomású folyadékáram munkahenger dugattyúját mozgatja. Az építészeti előírások bizonyos emeletmagasság felett előírják felvonó(k) beépítését. [[Magyarország]]on az ÉMI 1913. évi nyilvántartása szerint összesen 37 120 lift és [[mozgólépcső]] üzemel, ebből csak Budapesten 20 640. Közkeletű nevével ellentétben a [[sífelvonó]] nem felvonó, hanem [[Drótkötélpályás felvonó|kötélpálya]]. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[ |
[[Fájl:Konrad Kyeser, Bellifortis, Clm 30150, Tafel 09, Blatt 38v (Ausschnitt).jpg|bélyegkép|balra|150px|Konrad Kyeser terve (1405)]] |
||
A felvonó első említése a római építész, [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] könyvében található, aki megemlíti, hogy [[Arkhimédész]] első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a [[Téli Palota|Téli Palotában]] csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban „emelő szobát” helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására. |
A felvonó első említése a római építész, [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] könyvében található, aki megemlíti, hogy [[Arkhimédész]] első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a [[Téli Palota|Téli Palotában]] csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban „emelő szobát” helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására. |
||
1835-ben egy szíjhajtású, ellensúlyos felvonó épült Angliában. A 19. század közepétől gőzgéppel hajtott felvonókat kezdtek alkalmazni először a bányákban, majd ipari üzemekben is. 1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, melyet eredetileg a londoni dokkokban teherhajók rakodására szántak, majd felvonókat is építettek az elv alapján. A járószéket emelő hosszú, függőleges hidraulikus munkahenger beépítése azonban magasabb épületekben nem volt célszerű, mert a henger igen mélyre nyúlt volna a talajba, ezért később csigasorral hajtott emelőgépeket kezdtek alkalmazni. |
1835-ben egy szíjhajtású, ellensúlyos felvonó épült Angliában. A 19. század közepétől gőzgéppel hajtott felvonókat kezdtek alkalmazni először a bányákban, majd ipari üzemekben is. 1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, melyet eredetileg a londoni dokkokban teherhajók rakodására szántak, majd felvonókat is építettek az elv alapján. A járószéket emelő hosszú, függőleges hidraulikus munkahenger beépítése azonban magasabb épületekben nem volt célszerű, mert a henger igen mélyre nyúlt volna a talajba, ezért később csigasorral hajtott emelőgépeket kezdtek alkalmazni. |
||
[[ |
[[Fájl:ElevatorPatentOtis1861.jpg|bélyegkép|Elisha Otis felvonóra beadott szabadalmi rajza 1861. január 15-én]] |
||
1852-ben Elisha Otis feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. A konstrukció nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma is alkalmaznak. A szerkezet lényege az volt, hogy a felfüggesztő kötél egy rúgóval terhelt féket lazított. A rugó a féket a felvonó vezetősínjéhez szorította, ha a kötél elszakadt, így a járószéket megállította. Otis szabadalma szerint a fogazott fék a vezetősín fogaiba akadt meg, ma [[önzárás|önzáró]] fékszerkezeteket használnak. A berendezés működéséről életveszélyes bemutatót tartott a New York-i Kristály Palotában az 1854. évi [[világkiállítás]]on. 1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488. sz. házába. Az által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonó gyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót Werner von Siemens építette 1880-ban Németországban. |
1852-ben Elisha Otis feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. A konstrukció nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma is alkalmaznak. A szerkezet lényege az volt, hogy a felfüggesztő kötél egy rúgóval terhelt féket lazított. A rugó a féket a felvonó vezetősínjéhez szorította, ha a kötél elszakadt, így a járószéket megállította. Otis szabadalma szerint a fogazott fék a vezetősín fogaiba akadt meg, ma [[önzárás|önzáró]] fékszerkezeteket használnak. A berendezés működéséről életveszélyes bemutatót tartott a New York-i Kristály Palotában az 1854. évi [[világkiállítás]]on. 1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488. sz. házába. Az által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonó gyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót Werner von Siemens építette 1880-ban Németországban. |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
<center> |
<center> |
||
<gallery caption="19. század végi felvonó szerkezetek a [[A Pallas nagy lexikona|Pallas nagy lexikonából]]"> |
<gallery caption="19. század végi felvonó szerkezetek a [[A Pallas nagy lexikona|Pallas nagy lexikonából]]"> |
||
Fájl:Bányafelvonó.jpg|Gőzgéppel hajtott bányafelvonó |
|||
Fájl:Hidraulikus felvonó.jpg|Közvetlen működésű hidraulikus felvonó |
|||
Fájl:Hidraulikus felvonó 2.jpg|Közvetett működésű hidraulikus felvonó |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
</center> |
||
== Köteles felvonók == |
== Köteles felvonók == |
||
[[ |
[[Fájl:Lift elrendezés.svg|bélyegkép|jobbra|Felvonó elrendezések |
||
a-felsőgépes,<br>b-alsógépes, c-oldalgépes, d-csigás (kötélkorongos), e-alsócsigás,<br>f-ikerjárószékes, g-kettős felfüggesztésű.<br>1-járószék, 2-hajtótárcsa, 3-terelőkorong, 4-ellensúly, 5-kötél, 6-épület fala]] |
a-felsőgépes,<br>b-alsógépes, c-oldalgépes, d-csigás (kötélkorongos), e-alsócsigás,<br>f-ikerjárószékes, g-kettős felfüggesztésű.<br>1-járószék, 2-hajtótárcsa, 3-terelőkorong, 4-ellensúly, 5-kötél, 6-épület fala]] |
||
[[ |
[[Fájl:Ékes fogókészülék1.svg|bélyegkép|jobbra|Ékes fogókészülék erőjátéka]] |
||
Ma legelterjedtebbek a [[kötél|köteles]] hajtású felvonók. A kötelet nagy átmérőjű, megfelelő horonnyal ellátott hajtótárcsába fektetik, melynek egyik vége legtöbbször magát a járószéket tartja, másik vége pedig vagy az álló tartószerkezethez vagy egy ellensúlyhoz van kikötve. Az ellensúly alkalmazása az emelendő teher csökkentését célozza. A hajtótárcsát többnyire [[csigahajtás|csigahajtóművön]] keresztül háromfázisú [[villanymotor]] hajtja, de vannak egyenáramú motorral hajtott felvonók is, melyek fordulatszám szabályozása könnyebben megoldható. Gyorsabb felvonóknál a szintbeállítás pontosságának növelése érdekében háromfázisú kétsebességes vagy egyenáramú motort alkalmaznak. Vannak [[kötéldob]]os felvonók is, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik. Ilyen esetben az ellensúly külön kötélágat használnak, mely szintén a dobhoz van erősítve. A hajtótárcsa a motor nyomatékát súrlódás útján adja át a kötélnek. A súrlódás növelése érdekében a kúpos horonyba illeszkedő kötél a kötelet húzó terhelésnél nagyobb normális erővel feszül a falnak. A hajtómű gyors tengelyére kötelezően önműködő elektromágneses féket építenek, mely a motor indításakor nyit és kikapcsoláskor súly vagy rúgó hatására zár. A féknek a járószék lassításában van szerepe, de álló helyzetben is meg kell hogy tartsa a berendezést. A hajtómű gyors tengelyén kézikereket alkalmaznak, mellyel üzemzavar (például feszültségkimaradás) esetén a járószéket kézi erővel valamelyik emeletre mozgatják. |
Ma legelterjedtebbek a [[kötél|köteles]] hajtású felvonók. A kötelet nagy átmérőjű, megfelelő horonnyal ellátott hajtótárcsába fektetik, melynek egyik vége legtöbbször magát a járószéket tartja, másik vége pedig vagy az álló tartószerkezethez vagy egy ellensúlyhoz van kikötve. Az ellensúly alkalmazása az emelendő teher csökkentését célozza. A hajtótárcsát többnyire [[csigahajtás|csigahajtóművön]] keresztül háromfázisú [[villanymotor]] hajtja, de vannak egyenáramú motorral hajtott felvonók is, melyek fordulatszám szabályozása könnyebben megoldható. Gyorsabb felvonóknál a szintbeállítás pontosságának növelése érdekében háromfázisú kétsebességes vagy egyenáramú motort alkalmaznak. Vannak [[kötéldob]]os felvonók is, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik. Ilyen esetben az ellensúly külön kötélágat használnak, mely szintén a dobhoz van erősítve. A hajtótárcsa a motor nyomatékát súrlódás útján adja át a kötélnek. A súrlódás növelése érdekében a kúpos horonyba illeszkedő kötél a kötelet húzó terhelésnél nagyobb normális erővel feszül a falnak. A hajtómű gyors tengelyére kötelezően önműködő elektromágneses féket építenek, mely a motor indításakor nyit és kikapcsoláskor súly vagy rúgó hatására zár. A féknek a járószék lassításában van szerepe, de álló helyzetben is meg kell hogy tartsa a berendezést. A hajtómű gyors tengelyén kézikereket alkalmaznak, mellyel üzemzavar (például feszültségkimaradás) esetén a járószéket kézi erővel valamelyik emeletre mozgatják. |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
Az ellensúly tömege általában a járószék és a teher felének összege szokott lenni, ekkor kell ugyanis a legkisebb teljesítményű motort beépíteni. |
Az ellensúly tömege általában a járószék és a teher felének összege szokott lenni, ekkor kell ugyanis a legkisebb teljesítményű motort beépíteni. |
||
[[ |
[[Fájl:Hydraulic panorama elevator.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Hidraulikus felvonó a [[Lehel téri piac]]on]] |
||
<!-- |
<!-- |
||
[[ |
[[Fájl:World Trade Center Building Design with Floor and Elevator Arrangment hu.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori [[World Trade Center]] kettős tornyának gyorsliftjei és helyi felvonói]] |
||
--> |
--> |
||
[[ |
[[Fájl:World Trade Center Building Design with Floor and Elevator Arrangment hu.svg|250px|bélyegkép|jobbra|Az egykori [[World Trade Center]] kettős tornyának gyorsliftjei és helyi felvonói]] |
||
[[ |
[[Fájl:Freight elevator interior.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Teherfelvonó járószéke belülről]] |
||
== Hidraulikus felvonók == |
== Hidraulikus felvonók == |
A lap 2015. október 11., 13:25-kori változata
A felvonó vagy köznapi nevén lift az emelőgépek egyike, mely embereket vagy tárgyakat szállít épületek, hajók, bányák vagy más szerkezetek emeletei, szintjei vagy fedélzetei között 30°-osnál meredekebb pályán rögzített vezetősínek között mozgó járószéken vagy lapon. A felvonókat általában elektromotorral hajtják, mely energiáját ellensúlyokkal kombinált kötélrendszer vagy hidrosztatikus hajtás közvetíti a felvonó felé. Ez utóbbinál a motor közvetlenül szivattyút hajt, az ezzel szolgáltatott nagynyomású folyadékáram munkahenger dugattyúját mozgatja. Az építészeti előírások bizonyos emeletmagasság felett előírják felvonó(k) beépítését. Magyarországon az ÉMI 1913. évi nyilvántartása szerint összesen 37 120 lift és mozgólépcső üzemel, ebből csak Budapesten 20 640. Közkeletű nevével ellentétben a sífelvonó nem felvonó, hanem kötélpálya.
Története
A felvonó első említése a római építész, Vitruvius könyvében található, aki megemlíti, hogy Arkhimédész első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a Téli Palotában csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban „emelő szobát” helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására. 1835-ben egy szíjhajtású, ellensúlyos felvonó épült Angliában. A 19. század közepétől gőzgéppel hajtott felvonókat kezdtek alkalmazni először a bányákban, majd ipari üzemekben is. 1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, melyet eredetileg a londoni dokkokban teherhajók rakodására szántak, majd felvonókat is építettek az elv alapján. A járószéket emelő hosszú, függőleges hidraulikus munkahenger beépítése azonban magasabb épületekben nem volt célszerű, mert a henger igen mélyre nyúlt volna a talajba, ezért később csigasorral hajtott emelőgépeket kezdtek alkalmazni.
1852-ben Elisha Otis feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. A konstrukció nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma is alkalmaznak. A szerkezet lényege az volt, hogy a felfüggesztő kötél egy rúgóval terhelt féket lazított. A rugó a féket a felvonó vezetősínjéhez szorította, ha a kötél elszakadt, így a járószéket megállította. Otis szabadalma szerint a fogazott fék a vezetősín fogaiba akadt meg, ma önzáró fékszerkezeteket használnak. A berendezés működéséről életveszélyes bemutatót tartott a New York-i Kristály Palotában az 1854. évi világkiállításon. 1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488. sz. házába. Az által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonó gyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót Werner von Siemens építette 1880-ban Németországban.
Frank Sprague amerikai feltaláló, az elektromos hajtás egyik nagy fejlesztője és elterjesztője vállalkozást alapított elektromos hajtású felvonók gyártására. A vállalat 584 felvonót gyártott, melyek lényegesen biztonságosabbak, gyorsabbak és terhelhetőbbek voltak, mint gőzgép hajtású vagy hidraulikus versenytársaik. 1895-ben a vállalkozást eladta az Otis cégnek. Anton Freissler feltaláló továbbfejlesztette Siemens elveit és sikeres vállalkozást indított az Osztrák–Magyar Monarchiában. 1874-ben J.W. Meaker szabadalmaztatta a felvonó ajtajának biztonságos nyitását és zárását biztosító szerkezetet. 1882-ben, amikorra a hidraulikus hajtás már megbízható technikának számított, egy vállalt született, mely később a London Hydraulic Power Company nevet vette fel. Ez a társaság 184 mérföld (~395 km) hosszú nagynyomású hidraulikus csőhálózatot hozott létre Londonban a Temze mindkét oldalán. A hálózat mintegy 8000 gépet működtetett, többnyire felvonókat és darukat.
1887-ben Alexander Miles of Duluth amerikai feltaláló szabadalmaztatott egy önműködő ajtókkal rendelkező felvonót, mely működés közben a felvonó összes emeleten lévő ajtaját zárva tartja. 2000-től Argentinában eladásra kínálnak vákuum-hajtású felvonókat.
-
Gőzgéppel hajtott bányafelvonó
-
Közvetlen működésű hidraulikus felvonó
-
Közvetett működésű hidraulikus felvonó
Köteles felvonók
Ma legelterjedtebbek a köteles hajtású felvonók. A kötelet nagy átmérőjű, megfelelő horonnyal ellátott hajtótárcsába fektetik, melynek egyik vége legtöbbször magát a járószéket tartja, másik vége pedig vagy az álló tartószerkezethez vagy egy ellensúlyhoz van kikötve. Az ellensúly alkalmazása az emelendő teher csökkentését célozza. A hajtótárcsát többnyire csigahajtóművön keresztül háromfázisú villanymotor hajtja, de vannak egyenáramú motorral hajtott felvonók is, melyek fordulatszám szabályozása könnyebben megoldható. Gyorsabb felvonóknál a szintbeállítás pontosságának növelése érdekében háromfázisú kétsebességes vagy egyenáramú motort alkalmaznak. Vannak kötéldobos felvonók is, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik. Ilyen esetben az ellensúly külön kötélágat használnak, mely szintén a dobhoz van erősítve. A hajtótárcsa a motor nyomatékát súrlódás útján adja át a kötélnek. A súrlódás növelése érdekében a kúpos horonyba illeszkedő kötél a kötelet húzó terhelésnél nagyobb normális erővel feszül a falnak. A hajtómű gyors tengelyére kötelezően önműködő elektromágneses féket építenek, mely a motor indításakor nyit és kikapcsoláskor súly vagy rúgó hatására zár. A féknek a járószék lassításában van szerepe, de álló helyzetben is meg kell hogy tartsa a berendezést. A hajtómű gyors tengelyén kézikereket alkalmaznak, mellyel üzemzavar (például feszültségkimaradás) esetén a járószéket kézi erővel valamelyik emeletre mozgatják.
A felvonó mozgását az aknában acélsínek vezetik, melyekhez a járószék súrlódó pofákkal vagy görgőkkel csatlakozik. A járószéket fogókészülékre erősítik, hogy egy esetleges kötélszakadás esetén ne zuhanjon le. Az igénytelenebb esetekben használt ékes fogókészülékek fékezőpofái ék alakúak és úgy vannak kialakítva, hogy kötélszakadás esetén a járószék súlya ráfeszítse a vezetősínre. Az ékszögek és a súrlódási tényező megfelelő megválasztásával önzárás alakul ki, aminek következtében a lezuhanó járószék hirtelen, rendszerint nagy gyorsulással és zajjal áll meg. Alkalmaznak állandó erővel fékező fogókészüléket is, melyeknél a kötélszakadáskor fellépő legnagyobb gyorsulás értékét előre be lehet állítani.
Az ellensúly tömege általában a járószék és a teher felének összege szokott lenni, ekkor kell ugyanis a legkisebb teljesítményű motort beépíteni.
Hidraulikus felvonók
Kisebb magasságra (legfeljebb 4-5 szintre) hidraulikus felvonókat is építenek. Igen megbízhatóak, csendes üzeműek. Ha a teleszkópos munkahenger közvetlenül emeli a járószéket, ellensúlyt nem alkalmaznak, van azonban olyan megoldás is, amelynél a munkahenger a kötelet húzza, ilyenkor a köteles felvonóknál szokásos ellensúlyt is felszerelik. Energiatakarékos megoldás a hidraulikus akkumulátor alkalmazása is. A hidraulikus felvonóknál csőtörés elleni védelmet építenek be. A hidraulikus felvonók egyik előnye, hogy a hidraulikus tápegység az akna 25-20 m-es körzetén belül bárhol elhelyezhető, így elkerülhető a köteles felvonók szokásos felső gépház alkalmazása. A hidraulikus hajtás elemei jó minőségben és viszonylag alacsony áron kaphatók a kereskedelemben.
Egyéb hajtások
Teherfelvonóknál kis emelési magasság esetén alkalmaznak csavarorsós hajtást és ollós asztalokat is. Ilyenekre példa egyes garázsokban a gépkocsik felemelésére szolgáló felvonó illetve a szervizállomások autóemelői.
Biztonsági berendezések
A biztonsági berendezések legfontosabbika a kötélszakadás elleni védelmet jelentő önműködő fogókészülék. Személyszállító felvonók aknája zárt, régebben a lépcsőház közepén dróthálóval védett volt, ma lakóépületekben fallal körülhatárolt cső, de építenek panorámalifteket, melyek épületek külső falán kívül közlekednek és csak az épület belseje felé zártak. A járószék (felvonó fülke) is zárt. A felvonó ajtaja és az akna ajtajai csak akkor nyithatók (vagy önműködően kinyílnak) ha a járószék pontosan szinthez ért. Ilyenkor a többi szint ajtaját nem lehet kinyitni. Nagyobb sebességű felvonókba sebességhatároló szerkezetet kell beépíteni, mely a tervezett sebesség adott értékkel való túllépése esetén fékezi a járószéket. A sebességhatárolót a tehetetlenségi vagy centrifugális erő működteti. A személyfelvonók fülkéit villamos vészjelző csengővel kell felszerelni, amellyel a bennrekedt utasok jelezni tudják az üzemzavart. A mechanikus biztonsági berendezéseken kívül villamos biztonsági érintkezőkkel is felszerelik a felvonókat, amelyek a hibás működés esetén leállítják a berendezést illetve nem engedik elindítani.
A felvonók felhasználása
- Személyfelvonók. Emberek szállítására szolgálnak egy épület emeletei között. Kapacitásuk egyetlen főtől néhány tucat utasig terjed. Néhány emeletre gyakran hidraulikus, magasabbra mindig hajtótárcsás-köteles felvonók használatosak. Magas épületeknél (felhőkarcolóknál) gyorslifteket és helyi felvonókat vegyesen használnak. A gyorsliftek csak kitüntetett szinteken állnak meg, ahonnan a helyi felvonókra átszállva lehet a kívánt emeleteket elérni. Különleges személyfelvonók készülnek kórházaknak illetve kerekes székkel közlekedők számára, akiknek egy néhány lépcsőfok leküzdése is nehézséget okoz. Régebben nagy forgalmú középületekben folyamatos üzemű felvonókat, úgynevezett páternosztereket is építettek.
- Teherfelvonók nem személyek hanem teher szállítására szolgálnak. Magasabb épületeket a személyliftek mellett általában bútorok szállítására alkalma teherliftekkel is felszerelik. Ezekben a személyszállítás általában tiltott, de átmenetileg (például a többi felvonó javításakor) lehetővé teszik a személyforgalmat is. Ennek azonban feltétele, hogy a megfelelő biztonsági berendezésekkel el legyenek látva. A teherfelvonók mérete és terhelhetősége általában meghaladja a személyfelvonókét. Építhetők kézzel nyitható-csukható ajtókkal és általában erősebb padlóval rendelkeznek, hogy ellenálljanak nagyobb terhek rakodásánál esetleg fellépő erősebb igénybevétellel.
- Ételfelvonók kisebb, legtöbbször kézi működtetésű szerkezetek, az ebédlő és az egy szinttel lejebb fekvő konyha közötti étel és edényforgalmat bonyolítja le.
- Építkezési felvonók. Ideiglenesen telepített emelőgépek, melyek egy építkezés folyamán segítik az építőanyagok (tégla, habarcs, festék) felszállítását a megfelelő szintre. Személyszállításra nem használhatók.
- Gépkocsi felvonók. Többszintes garázsokban, szervizállomásokon, gépkocsiszalonokban az autók emelésére szolgáló berendezés.
- Csónak- és hajófelvonók. Kisebb csatornáknál a különböző szintű részek áthidalására zsilipek helyett hajófelvonókat is létesítenek.
- Színpadi felvonók vagy süllyesztők színpadtechnikai berendezések. Az egész színpad vagy egyes részeinek felemelésére szolgál díszletekkel, kellékekkel és színészekkel egyetemben.
- Repülőgép felvonók. A repülőgéphordozók hangáraiból a repülőfedélzetre emelik a felszállásra készülő repülőgépeket.
Híres hosszú és gyors felvonók
Név | Sebesség | Hossz | Felállítás helye | Tervező | Üzembehelyezés | Megjegyzés |
Burj Khalifa | 9 m/s | 504 m | Egyesült Arab Emírségek, Dubaj | OTIS Elevators | 2009 | A világ leghosszabb felvonója |
Kollhoff-Tower | 8,65 m/s | 90 m | Németország, Berlin | ThyssenKrupp Felvonóművek | 1999 | Európa leggyorsabb felvonója |
Olimpia torony, München | 7,00 m/s | 182 m | Németország, München | Haushahn | 1968 | Menetidő a tetőig: 27 s; 0–7 m/s: 4,5 s |
Florián torony, Dortmund | 4 m/s | 151,55 m | Németország, Dortmund | Schindler Felvonók | 1959 | Teljes menetidő: 40 s |
Augustinum Mölln | 2,5 m/s | 115 m | Németország, Mölln | Hütter-Felvonók | 2001 | Nagy sebességű ferde felvonó |
Európa trorony Frankfurt | 6 m/s | 240 m | Németország, Frankfurt am Main | Schindler Felvonók | 1978 | A látogatható szint 1997 óta be van zárva |
Faja dos Padres (Panoráma felvonó) | 1 m/s | 250 m | Portugália, Madeira | ? | ? | |
TV torony Nürnberg | 6,3 m/s | 193 m | Németország, Nürnberg | Schindler Felvonók | 1979 | A látogatható szint be van zárva |
Hammetschwand-Lift | 3,15 m/s | 152,81 m | Svájc, Bürgenstock | Schindler Felvonók | 1905/1990 | Európa legmagasabb külszíni felvonója |
Jin-Mao felhőkarcoló | 9 m/s | 340 m | Kína, Sanghaj | Mitsubishi Electric Elevator | 1997/1998 | |
Stuttgarti TV torony | 5 m/s | 150 m | Németország, Stuttgart | Haushahn | 1956/2003 | |
Taipej 101 | 16,8 m/s fel 10 m/s le | 448 m | Tajvan, Tajpej | Kone | 2004 | Toshiba építette |
Posta torony | 6 m/s | 156 m | Németország, Bonn | Schindler Felvonók | 2001 | |
Donauturm | 6,1 m/s | 213,5 m | Ausztria, Bécs | Kone | 1964 | Megnyitásakor Európa leggyorsabb express felvonója volt. Az erős szél miatti torony kilengések idején csökkentett sebességgel közlekedik. |
Források
- Révai nagy lexikona
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 4. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.
- Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. 14. lényegesen átdolgozott és bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X
- Lukács László: Felvonók tervezése, kiválasztása
- 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonókról
- ÉMI felvonó nyilvántartás
- Hlatky Endre: Felvonók méretezése
- Bánréti Tibor: Felvonók energia-hatékonysága
- Amit a liftekről érdemes tudni...