„Gyulai Gaál János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a →‎További információk: szócikkírás bottal AWB
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
32. sor: 32. sor:
* [[Erkel Ferenc-díj]] (1967)
* [[Erkel Ferenc-díj]] (1967)
* [[EMeRTon-díj]] (1992)
* [[EMeRTon-díj]] (1992)
* [[a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje]] (1994)
* [[A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje]] (1994)
* [[Huszka Jenő-díj|Huszka Jenő Életműdíj]] (1994)
* [[Huszka Jenő-díj|Huszka Jenő Életműdíj]] (1994)
* [[EMeRTon-díj|eMeRTon életmű-díjat]] (2004)
* [[EMeRTon-díj|eMeRTon életmű-díjat]] (2004)

A lap 2015. július 6., 14:46-kori változata

Gyulai Gaál János
Életrajzi adatok
Született1924. április 28.
Budapest
Elhunyt2009. február 12. (84 évesen)
Budapest
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszerhegedű, zongora, hárfa
Díjak
Tevékenységzeneszerző, karmester
IPI-névazonosító00013094028
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyulai Gaál János (Budapest, 1924. április 28. – Budapest, 2009. február 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Tevékenysége

Zenei tanulmányait a kaposvári zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián fejezte be – hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A Magyar Állami Hangversenyzenekarban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes Zongorakoncertójával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa.

Komolyzenei munkálkodásán kívül (két zongoraverseny, egy hárfaverseny, egy hegedűverseny, kamarazenei művek) sokat tevékenykedett a könnyűzene területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos musical, filmzene és színpadi kísérőzene mellett ő írta Kovács Kati 1966-os, fesztiválgyőztes dalát (Nem leszek a játékszered). Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, Karinthy Márton által rendezett Hét pofon, Aszlányi Károly művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket Romhányi József írta).[1]

Bátyja, Gyulai-Gaál Ferenc (Budapest, 1915. február 22.1981. január 31.)[2] zeneszerző, karmester.

Elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap