„Wolfram Eberhard” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
48. sor: | 48. sor: | ||
1985-ben újra megházasodott, felesége Irene Ohnesorge lett. |
1985-ben újra megházasodott, felesége Irene Ohnesorge lett. |
||
A kínai népmesekutatás kiváló szaktekintélye. Legismertebb műve a kínai |
A kínai népmesekutatás kiváló szaktekintélye. Legismertebb műve a kínai szimbólumokról írt lexikonja (''Lexikon chinesischer Symbole''), amelyet több nyelvre is lefordítottak. |
||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
A lap 2015. április 8., 12:32-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Wolfram Eberhard | |
Született | 1909. március 17. Potsdam |
Elhunyt | 1989. augusztus 15. (80 évesen) El Cerrito, Kalifornia |
Állampolgársága | német |
Nemzetisége | német |
Szülei | Gustav Eberhard Gertrud Müller |
Foglalkozása | sinológus, etnográfus |
Iskolái | Humboldt Egyetem |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfram Eberhard témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wolfram Eberhard (1909. március 17., 1912. július 24. – El Cerrito, 1989. augusztus 15.) német sinológus, etnográfus.
Élete és munkássága
Wolfram Eberhard 1927-ben a Berlini Egyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol a sinológia mellett szociológiát és filozófiát is tanult. Modern kínai nyelvet külön tanfolyamon, titokban tanult, mert egyetemi tanária ezt akkoriban nem engedélyezték. 1929-ben diplomázatt, majd 1933-ban szerzett doktori fokozatott Richard Thurnwaldnál.
1934-ben kötött házasságot Eberhard Alide Römerrel, akivel együtt Kínába költözött. A Pekingi Egyetemen latint és németet tanított. Fiuk, Rainer is itt született.
1936-ban kinevezték a lipcsei Grassi Múzeum ázsiai részlegének kurátorává, de 1937-ben családjával együtt Törökországba emigált. Az Ankarai Egyetemen kínai nyelvet tanított. Tizenegy éven át maradt az egyetemen és jelentős, úttörő szerepet játszott abban, hogy megindulhattak a török nyelvű kínai stúdiumok. Törökországi tartózkodása alatt behatóbban tanulmányzta a török folklórt is. 1938-ban, második fia, Anatol is itt született.
1948-ban elfogadta a Berkley-i Egyetem felkérését, és családjával együtt áttelepül az Egyesült Államokba. 1976-ig volt az egyetem szociológia professzora. Később vendégprofesszorként megfordult Frankfurt, Heidelberg, München, Berlin és Tajpej egyetemein is.
1985-ben újra megházasodott, felesége Irene Ohnesorge lett.
A kínai népmesekutatás kiváló szaktekintélye. Legismertebb műve a kínai szimbólumokról írt lexikonja (Lexikon chinesischer Symbole), amelyet több nyelvre is lefordítottak.
Főbb művei
- Beiträge zur kosmologischen Spekulation der Chinesen der Han-Zeit. Augustin, Glückstadt 1933.
- Lexikon chinesischer Symbole. Die Bildsprache der Chinesen. Diederichs Gelbe Reihe. Hugendubel, Kreuzlingen 2004, ISBN 3-89631-428-9.
- Wolfram & Alide Eberhard: Geschichte Chinas von den Anfängen bis zur Gegenwart. Kröner, Stuttgart 1971, 3., erw. Auflage 1980, ISBN 3-520-41303-5.
- Wolfram Eberhard & Pertev Naili Boratav: Typen türkischer Volksmärchen. Steiner, Wiesbaden 1953.
- Chinesische Volksmärchen. Insel, Frankfurt 1951.
- Li Yü: Die vollkommene Frau. Das chinesische Schönheitsideal. Waage, Zürich 1963.
- Guilt and Sin in Traditional China. University of California Press, Berkeley/Los Angeles 1967.
- Über das Denken und Fühlen der Chinesen: Elfte Werner Heisenberg Vorlesung, gehalten in München-Nymphenburg am 21. Januar 1982. Carl Friedrich von Siemens-Stiftung, München 1984.
Hivatkozások
Megjegyzések
Források
Irodalom
- Hartmut Walravens: Wolfram Eberhard (1909–1989). Sinologe, Ethnologe, Soziologe und Folklorist. Schriftenverzeichnis zusammengestellt mit einer biografischen Einleitung von Hartmut Walravens. Harrassowitz, Wiesbaden 2009, ISBN 978-3-447-05822-3.