„Narám-Szín akkád király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Uralkodó infobox |
|||
[[Fájl:Victory stele of Naram Sin 9062.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Narám-Szín sztéléje]] Szúszából ([[Louvre]])]] |
|||
| név =Narám-Szín |
|||
| kép = <!-- Wikidatából --> |
|||
| képaláírás =[[Narám-Szín sztéléje]] [[Szúza|Szúzából]] ([[Louvre]]) |
|||
| ragadványnév = |
|||
| titulusai = |
|||
| állam =Akkád Birodalom |
|||
| megnevezés =uralkodója |
|||
| uralkodási_név = |
|||
| uralkodás_kezdete =i. e. 23. század |
|||
| uralkodás_vége = |
|||
| uralkodási évei = 37 |
|||
| koronázás dátuma = |
|||
| koronázás helye = |
|||
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával --> |
|||
| előd =[[Manistusu]] |
|||
| utód =[[Sarkalisarri]] |
|||
| uralkodóház = |
|||
| teljes_név = |
|||
| születési dátum = <!-- Wikidatából --> |
|||
| születési hely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halálozási dátum = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halálozási hely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| temetés dátuma = |
|||
| nyughelye = |
|||
| házastárs = <!-- Wikidatából --> |
|||
| házastárs2 = |
|||
| házastárs3 = |
|||
| házastárs4 = |
|||
| gyermekei = [[Sarkalisarri]], [[Binganiszaralli]], [[Lipuseaum]], [[Taram-Akkad]],<ref>[http://www.urkesh.org/EL-MZ/Buccellati_and_Kelly-Buccellati_2002_Taram_Agade_Daughter_-_MDOG_133.pdf Tar'am-Agade, daughter of Naram-Sin]</ref> [[Enmenanna]], fiú (Tuttul főpapja) |
|||
| édesapa = [[Manistusu]] |
|||
| édesanya = <!-- Wikidatából --> |
|||
| lábjegyzet = |
|||
| aláírás = <!-- Wikidatából --> |
|||
}} |
|||
'''Narám-Szín''' ([[akkád nyelv|akkád]] [<sup>[[dingir|d]]</sup>]na-ra-am-<sup>d</sup>''suen'', ''Narām-Sîn'')<ref>[http://oracc.museum.upenn.edu/etcsri/cbd/qpn/qpn.x016262.html Oracc.Museum: Naramsuen]</ref> az [[Akkád Birodalom]] negyedik uralkodója volt. Az ''alacsony'' vagy [[rövid kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2190]]-[[i. e. 2154]], a [[középső kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2254]]-[[i. e. 2218]] között uralkodott. Apjától, [[Manistusu]]tól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész [[Mezopotámia]] a [[Földközi-tenger]]től a [[Perzsa-öböl]]ig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is. |
'''Narám-Szín''' ([[akkád nyelv|akkád]] [<sup>[[dingir|d]]</sup>]na-ra-am-<sup>d</sup>''suen'', ''Narām-Sîn'')<ref>[http://oracc.museum.upenn.edu/etcsri/cbd/qpn/qpn.x016262.html Oracc.Museum: Naramsuen]</ref> az [[Akkád Birodalom]] negyedik uralkodója volt. Az ''alacsony'' vagy [[rövid kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2190]]-[[i. e. 2154]], a [[középső kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2254]]-[[i. e. 2218]] között uralkodott. Apjától, [[Manistusu]]tól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész [[Mezopotámia]] a [[Földközi-tenger]]től a [[Perzsa-öböl]]ig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is. |
||
| 6. sor: | 42. sor: | ||
Leghíresebb sztéléjét [[Szúsza|Szúszában]] találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy [[Hammurapi törvényoszlopa]] is. A sztélé a ''Szatuni'', a [[lullubik]] királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. |
Leghíresebb sztéléjét [[Szúsza|Szúszában]] találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy [[Hammurapi törvényoszlopa]] is. A sztélé a ''Szatuni'', a [[lullubik]] királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. |
||
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, [[ |
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, [[Sarkalisarri]] idején azonban a birodalom már valóban a nyugati [[amurrúk]] és a keleti hegyi [[gutik]] nyomása alatt állt. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2015. február 15., 10:38-kori változata
| Narám-Szín | |
 | |
| Akkád Birodalom uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 23. század – | |
| Uralkodási évei | 37 |
| Elődje | Manistusu |
| Utódja | Sarkalisarri |
| Életrajzi adatok | |
| Édesapja | Manistusu |
| Gyermekei | Sarkalisarri, Binganiszaralli, Lipuseaum, Taram-Akkad,[1] Enmenanna, fiú (Tuttul főpapja) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Narám-Szín témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Narám-Szín (akkád [d]na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn)[2] az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is.
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.
Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurapi törvényoszlopa is. A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel.
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sarkalisarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt.
Jegyzetek
Források
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
- Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963-208-507-8
