„Riksdag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Coor title sablonok egységesítése AWB |
Oszi (vitalap | szerkesztései) →Felépítése: Aktualizálás |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Felépítése == |
== Felépítése == |
||
* ''[[Szóvivő]]:'' [[ |
* ''[[Szóvivő]]:'' [[Urban Ahlin]] ([[2014]]. [[szeptember 29.]] óta) |
||
* ''Létszáma:'' 349 tagú |
* ''Létszáma:'' 349 tagú |
||
* ''Választás:'' a képviselőket négy évre választják |
* ''Választás:'' a képviselőket négy évre választják |
||
* '' |
* ''Legutóbbi választások:'' [[2014]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] (következő: [[2015]]. [[március 22.]]) |
||
[[Fájl:Sveriges riksdag.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A keleti épületrész a [[Stockholmi palota|Királyi palota]] felől nézve.]] |
[[Fájl:Sveriges riksdag.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A keleti épületrész a [[Stockholmi palota|Királyi palota]] felől nézve.]] |
||
A lap 2014. december 4., 19:05-kori változata
Koordináták: é. sz. 59,3276°, k. h. 18,0680°
A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.
Felépítése
- Szóvivő: Urban Ahlin (2014. szeptember 29. óta)
- Létszáma: 349 tagú
- Választás: a képviselőket négy évre választják
- Legutóbbi választások: 2014. szeptember 14-én (következő: 2015. március 22.)
Összetétele
A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.
Kormány
A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.
Politika
A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).
Választások
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre, melyeket mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2010-ben lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.
Története
A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.
További információk
