„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: nemzetközi katalógusok
27. sor: 27. sor:
[[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Bürger Zsigmond]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban [[Komjáthy János]], 1901-ben [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
[[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Bürger Zsigmond]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban [[Komjáthy János]], 1901-ben [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.


1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne az ''Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá.
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá.


Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett kísérlet volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241</ref>
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett kísérlet volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241</ref>

A lap 2014. október 31., 17:46-kori változata

 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2014. október 31.

Vincze Zsigmond
Életrajzi adatok
Születési névWeisz Zsigmond
Született1874. július 1.
Zombor
Elhunyt1935. június 30. (60 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokoperett
Hangszerzongora, hegedű
Tevékenységzeneszerző, karmester, hangszerelő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.

Élete

Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. Budapesten a Zenekedvelők Egyesületében Aggházy Károly, Bellovics Imre és Bürger Zsigmond tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban Komjáthy János, 1901-ben Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.

1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá.

Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett kísérlet volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1]

Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is.

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vincze_Zsigmond&oldid=15272247”