„Szuj Jang-ti” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a {{nemzetközi katalógusok}} |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
{{csonk-dátum|csonk-történelmi személy|2006 decemberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-történelmi személy|2006 decemberéből}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Kínai császárok]] |
[[Kategória:Kínai császárok]] |
||
A lap 2014. szeptember 27., 20:03-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Jang Kuang () (楊廣) vagy posztumusz nevén Szuj Jang-ti () (hagyományos kínai írással: 隋煬帝; egyszerűsített kínai írással: 隋炀帝, élt 569–618, uralkodott 604–618) a Szuj-dinasztia () második, s egyben utolsó császára volt, akit az utókor a kegyetlen, élvhajhász zsarnok egyik megtestesítőjének tart. Nevéhez hatalmas vállalkozások fűződnek: ő fejezte be a Nagy-csatorna építését, újjáépíttette a kínai nagy falat és Lojang () városát, továbbá számtalan utat, palotát és hajót építtetett. Építkezéseiben mintegy 8 millió besorozott közmunkás vett részt. 612–614 között három hadjáratot vezetett Kogurjo () meghódítására Silla és Pekcse () szövetségeseként, de ezek katasztrofális vereséggel végződtek, mintegy egymillió kínai katona veszett oda. A hatalmas vállalkozások az országot kimerítették, és Jang () ellen lázadások törtek ki. 618-ban a császárt saját főemberei meggyilkolták, és ezzel a dinasztia megbukott.
