„Félegész számok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiv. korr, AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
:<math>n + 1/2</math>, |
:<math>n + 1/2</math>, |
||
ahol az <math>n</math> [[egész számok|egész szám]]. |
ahol az <math>n</math> [[egész számok|egész szám]]. Például |
||
:4½, 7/2, ‒13/2, 8,5 |
:4½, 7/2, ‒13/2, 8,5 |
||
A lap 2014. április 6., 16:31-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A matematikában a félegészek olyan számok, amelyek formája
- ,
ahol az egész szám. Például
- 4½, 7/2, ‒13/2, 8,5
valamennyi félegész szám. Megjegyzendő, hogy egy egész szám fele nem feltétlenül félegész szám: a páros számok fele egész szám, nem pedig félegész. Pontosan fogalmazva, a félegészek olyan számok, amelyek páratlan számok feleként állnak elő.
A félegész számok halmazára gyakran a következő jelölést használják:
Használat
A félegész számok a matematika több területén előfordulnak, azért célszerű volt speciális kifejezést bevezetni rájuk.
- A részecskefizikában a fermionok spinje félegész értékű.[1]
- Az algebrában a Hurwitz egészek olyan kvaterniók, amelynek a komponensei vagy valamennyi egész, vagy valamennyi félegész szám.[2]
- A rácssokszögek területe egész, vagy félegész szám.
Források
|
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |