„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Források: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
[[Kategória:MOFP-tagok]] |
[[Kategória:MOFP-tagok]] |
||
[[Kategória:Marosvásárhelyiek]] |
[[Kategória:Marosvásárhelyiek]] |
||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
|||
[[Kategória:1884-ben született személyek]] |
[[Kategória:1884-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2013. április 17., 02:35-kori változata
Ostenburg-Morawek Gyula | |
Ostenburg 1920-ban | |
Ostenburg 1920-ban | |
Született | 1884. december 2. Marosvásárhely, |
Meghalt | 1944. január 13. (59 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | őrnagy |
Csatái | Első világháború, Nyugat-magyarországi felkelés |
Ostenburg-Morawek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
Életpályája
A Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Sopron.hu (képek)
- Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról