„Éjina” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: sq:Aigina (Ishull) cseréje a következőre: sq:Egjina (Ishull) |
|||
27. sor: | 27. sor: | ||
{{Link FA|fr}} |
{{Link FA|fr}} |
||
[[en:Aegina]] |
|||
[[ar:أجانيطس]] |
|||
[[bg:Егина]] |
|||
[[br:Aigina (enezenn)]] |
|||
[[ca:Illa d'Egina]] |
|||
[[cy:Aegina]] |
|||
[[da:Égina]] |
|||
[[de:Ägina (Griechenland)]] |
|||
[[el:Αίγινα]] |
|||
[[eo:Egino (insulo)]] |
|||
[[es:Egina]] |
|||
[[et:Aígina]] |
|||
[[eu:Egina]] |
|||
[[fi:Aígina]] |
|||
[[fr:Égine]] |
|||
[[gl:Exina - Αίγινα]] |
|||
[[he:אגינה]] |
|||
[[hr:Egina (otok)]] |
|||
[[id:Aegina]] |
|||
[[it:Egina (isola)]] |
|||
[[ja:アイギナ島]] |
|||
[[la:Aegina (insula)]] |
|||
[[nl:Egina]] |
|||
[[nn:Éjina]] |
|||
[[no:Egina]] |
|||
[[pl:Egina (wyspa)]] |
|||
[[pt:Egina (ilha)]] |
|||
[[ru:Эгина (остров)]] |
|||
[[sh:Egina]] |
|||
[[sk:Ejina (ostrov)]] |
|||
[[sq:Egjina (Ishull)]] |
|||
[[sr:Егина]] |
|||
[[sv:Egina]] |
|||
[[tr:Aegina Adası]] |
|||
[[uk:Егіна]] |
|||
[[vec:Egina]] |
|||
[[vi:Aegina]] |
|||
[[zh:埃伊納島]] |
A lap 2013. március 9., 00:34-kori változata
Éjina, ókori nevén Aigina (Αίγινα) a Szaróni-szigetek egyike Görögországban. Athéntól 51 km-re délre fekszik, a Szaróni-öbölben. Népessége 1991-ben 11 639 fő volt.
Földrajz
Éjina háromszög alakú, körülbelül 106 km² területű. Kétharmadán egy már nem működő vulkán fekszik, a sziget maga is vulkanikus eredetű. A legmagasabb pontja az Illés-hegy. Az északi és nyugati oldalon földművelés folyik, a sziget legjellegzetesebb terménye a pisztácia, mandula és füge. A gyorshajó 20 perc, a komp egy óra alatt éri el Ejinát Pireuszból. A sziget fővárosa Ejina kikötője, a nyugati oldalon található. A strandok a sziget túlsó végén találhatók és tömegközlekedéssel elérhetők.
Történelem
A sziget nevét valószínűleg Aigináról, Aiakosz anyjáról kapta. Aigina Aszóposz folyamisten és Metopé nimfa gyermeke volt a görög mitológiában. Fia, Aiakosz Zeusztól származik. Ő volt a trójai hős, Akhilleusz nagyapja.
Az első történelmi nyomok a minószi és a mükénéi kultúrához kötik a szigetet. A szigetre később dórok vándoroltak be, az i. e. 6. században érte el virágzásának tetőpontját. Lakói hajózással és kereskedelemmel foglalkoztak, kiváló minőségű agyag- és cserépáru ipar jött létre, a kenőcs és más fényűzési cikkek gyártásában is élen járt. Állítólag Aiginában verték az első görög ércpénzt.
i. e. 492/491-ben Aigina behódolt Dareiosznak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát Spártánál, mint a peloponnészoszi szövetség vezetőjénél. Az Agiada spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az Eurüpóntida Démaratosz biztatta Aiginát.
Az i. e. 5. században a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az athéniak nem nézték jó szemmel, és i. e. 459-ben elfoglalták a területet. I. e. 431-ben az aiginai lakosságot elűzték és a szigetet athéni gyarmatosokkal népesítették be. A peloponnészoszi háború után a régi lakosok egy része visszakerült ugyan ősi hazájába, a sziget újból független görög állammá vált, ám hajdani erejét és jólétét nem tudta visszanyerni.
A makedón uralom után római kézre került, majd a bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. A bizánci periódus után a velenceiekhez tartozott. 1537-ben leigázta a híres kalóz, Barbarossa. 1738-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. 1826 és 1828 között két évig a megalakulóban lévő Görögország fővárosa volt.
Látnivalók
- Aphaea temploma,
- Szent Nektáriosz monostora,