„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
frissítés |
frissítés Mogul művészet |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[ |
====[[Mogul művészet]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2012. 07. 13.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:India Trip 2009 390.jpg|150px|jobbra|Tádzs Mahal]] |
||
'''Mogul művészetnek''' nevezik az [[India|Indiában]] [[1526]] és [[1858]] között uralkodó [[Mogul Birodalom|mogul dinasztia]] idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. Az uralkodók a 17. század közepéig támogatták a művészeteket, csak [[Aurangzeb mogul sah|Aurangzeb]] hagyott fel a műpártolással. A [[Mogul Birodalom|mogul császárok]] nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az építészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stílus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban [[Nagy Akbar mogul sah|Akbar sah]] [[Agra]] közelében felépített ideiglenes fővárosában, [[Fatehpur Szíkri]]ben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos [[Az iszlám művészete|muszlim]] boltívek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű [[Hindu művészet|hindu]] kőoszlopok és díszítő elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű [[mecset]]ek, amelyekkel az uralkodók az [[iszlám]] valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális síremlékek és az erődök. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, [[Delhi]]ben és Fatehpur Szíkriben, valamint a [[pakisztán]]i [[Lahor]]ban találhatók. |
|||
A '''''Halo: Combat Evolved''''' (általában '''Halo''' vagy '''Halo: CE''') [[first-person shooter|belső nézetű, lövöldözős játék]], amelyet a [[Bungie|Bungie Studios]] fejlesztett és a [[Microsoft Studios|Microsoft Game Studios]] kiadásában jelent meg. A [[Halo (sorozat)|Halo sorozat]] első része, ami az [[Xbox]] [[Észak-Amerika|amerikai]] debütálásával egy időben jelent meg, később pedig a platform „húzócímévé” vált. 2005. november 9-én bejelentették, hogy a játékból öt milliónál is több példány kelt el, illetve 2003-ban [[Microsoft Windows|Windows]], illetve [[Mac OS X]] platformokon is elérhetővé vált a játék, történetét pedig számos [[regény]] és [[képregény]]kötet folytatta. 2007 decemberében az Xbox Original játékok tagjaként [[Xbox 360]] konzolokon is letölthetővé vált. |
|||
Akbar tekinthető a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő, leginkább [[gudzsarát]]i, [[rádzsasztán]]i és [[Kasmír (régió)|kasmíri]] [[Hinduizmus|hinduk]] alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A [[Irán|perzsa]] és [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a ''[[Hamzanáme]]'' ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a ''[[Rámájana|Rámájanát]]'' és ''[[Mahábhárata|Mahábháratát]]'' szintén képekkel díszítették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a ''[[Báburnáme|Báburnámét]]'', a ''[[Timurname|Timurnámét]]'' és az ''[[Akbarname|Akbarnámét]]''. |
|||
[[Dzsahángír mogul sah|Dzsahángír]] uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemző zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklődés, illetve a természet csodálatát tükröző ábrázolásmód. [[Sáh Dzsahán mogul sah|Sáh Dzsahán]] a festészettel szemben előnyben részesítette az építészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stílusúvá vált. A művészek főként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fő hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemző a realizmusra való törekvés. |
|||
A ''Halo'' története a 26. században játszódik, főhőse [[Master Chief]], egy különleges fejlesztésekkel felvértezett szuperkatona. Segítségére van [[Cortana]], egy [[mesterséges intelligencia]], aki az idegi hálózatára van csatlakoztatva. A játékos az emberek elpusztítását célul kitűző, földönkívüli lények szövetsége, a Covenant ellen harcol, a helyszín a játék címét is adó [[Halo (megastruktúra)|mesterséges égitest]]. |
|||
A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is írtak könyveket. [[Bábur mogul sah|Bábur]] önéletrajza a világ egyik legkiemelkedőbb önéletírásának tekinthető, amelynek erőteljes stílusa és közvetlensége, valamint szerzőjének esztétikai érzéke és átütő intelligenciája magával ragadja olvasóját. Dzsahángír is írt emlékiratokat, viszont az ő műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklődését a festészet és az őt körülvevő világ iránt. |
|||
A játék számos elismerést kapott a kritikusoktól és a játékosoktól, az Xbox változat a [[Metacritic]] összesítése alapján 97 ponton áll, pozitív kritikával főként a történetet és az ellenfelek mesterséges intelligenciáját illeték. A játékot két folytatás a ''[[Halo 2]]'' (2004) és a ''[[Halo 3]]'' (2007) követte, 2009-ben a sorozat egy mellékággal bővült ''[[Halo 3: ODST]]'' címmel, 2010-ben pedig megjelent a játék előzményeként szolgáló ''[[Halo: Reach]]''. A ''Halo: Combat Evolved'' megjelenésének tizedik évfordulójára kiadták a játék felújított változatát mely a ''[[Halo: Combat Evolved Anniversary]]'' címet viselte. A negyedik rész, melyen már a [[343 Industries]] munkatársai dolgoznak a [[Bungie]] helyett, előreláthatólag 2012 őszén kerül a boltokba. |
|||
Bár Indiában már a mogulok érkezése előtt is jelentős hagyománya volt a [[tájrendezés]]nek, a kertépítészet az ő uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári [[karavánszeráj]]ként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idővel egyre több építészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdők és kihallgatási csarnokok. A kertek később a paloták és síremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
||
A lap 2013. január 17., 21:14-kori változata
Mogul művészet (A kiemelt státuszt megkapta: 2012. 07. 13.)
Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. Az uralkodók a 17. század közepéig támogatták a művészeteket, csak Aurangzeb hagyott fel a műpártolással. A mogul császárok nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az építészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stílus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépített ideiglenes fővárosában, Fatehpur Szíkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltívek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű hindu kőoszlopok és díszítő elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, amelyekkel az uralkodók az iszlám valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális síremlékek és az erődök. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, Delhiben és Fatehpur Szíkriben, valamint a pakisztáni Lahorban találhatók.
Akbar tekinthető a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő, leginkább gudzsaráti, rádzsasztáni és kasmíri hinduk alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A perzsa és közép-ázsiai udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a Hamzanáme ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a Rámájanát és Mahábháratát szintén képekkel díszítették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a Báburnámét, a Timurnámét és az Akbarnámét.
Dzsahángír uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemző zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklődés, illetve a természet csodálatát tükröző ábrázolásmód. Sáh Dzsahán a festészettel szemben előnyben részesítette az építészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stílusúvá vált. A művészek főként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fő hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemző a realizmusra való törekvés.
A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is írtak könyveket. Bábur önéletrajza a világ egyik legkiemelkedőbb önéletírásának tekinthető, amelynek erőteljes stílusa és közvetlensége, valamint szerzőjének esztétikai érzéke és átütő intelligenciája magával ragadja olvasóját. Dzsahángír is írt emlékiratokat, viszont az ő műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklődését a festészet és az őt körülvevő világ iránt.
Bár Indiában már a mogulok érkezése előtt is jelentős hagyománya volt a tájrendezésnek, a kertépítészet az ő uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári karavánszerájként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idővel egyre több építészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdők és kihallgatási csarnokok. A kertek később a paloták és síremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak.