Dzsahángír mogul sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dzsahángír
Jahangircrop.jpeg

Mogul sah
Uralkodási ideje
1605. október 15.1627. november 8.
Koronázása Agra
1605. október 24.
Elődje Akbar
Utódja Dzsahán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Timuridák
Született 1569. szeptember 20. (J: VIII. 31.)
Agra
Elhunyt 1627. november 8. (J: XI. 8.) (58 évesen)
Kasmír
Nyughelye Lahor
Édesapja Nagy Akbar mogul sah
Édesanyja Mariam uz-Zamani
Házastársa
  • Nur Jahan
  • Sahib-i-Jamal
  • Bilqis Makani
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsahángír témájú médiaállományokat.
Dzsahángír mauzóleuma, Shahdara Bagh, Lahor

Dzsahángír (dévanágari:नूरुद्दीन सलीम जहांगीर , magyaros átírásban: Núruddín Szalím Dzsahángír, perzsa: Világhódító), (1569. szeptember 20.1627. november 8.) a Mogul Birodalom uralkodója (padisah) volt (1605. november 3.1627. október 28., a birodalamalapító Bábur dinasztiájából, Nagy Akbar fia és utóda. A trónon fia, Sáh Dzsahán követte.

Fiatalkora[szerkesztés]

Szálim apjának harmadik fia volt, a legidősebb azok közül, akik megérték a felnőttkort. Két idősebb testvére, Hasszán és Husszein, az ikrek, meghaltak gyermekkorukban. Rádzsput hercegnő, Dzsodabaj – született Rádzskumari Hira Kunvari – Amber rádzsájának, Rádzsa Bharmal-nak a legidősebb lánya. Agra mellett, Fatehpur Szíkri erődjében született.

Akbar a lehető legjobb képzést adta fiának. Tanult fárszi, arab, török és urdu nyelvet, történelmet, számtant, földrajzot és más tudományokat olyan tanároktól, mint a híres katona és tudós Abdur Ráhim Kanikanán.

Tízezer főnek parancsoló (Das-Hazari) manszabdárnak nevezték ki – a császár utáni legmagasabb katonai rang –, és 1581-ben önállóan irányított egy ezredet a Kabul elleni hadjáratban. Manszabját tizenkétezerre emelték, amikor 1585-ben eljegyezte unokatestvérét Manbhavati Bait, Amber rádzsájának (Bhagavan Dász) lányát. Bhagvan Dasz Rádzsa Bharmal fia és Rádzskumari Hira Kunvari testvére volt. Az esküvőre 1585. február 13-án került sor, a házasság gyümölcse volt Khuszrau Mirza. Ezután gyors ütemben még számos mogul és rádzsput hercegnőt vehetett el, akik közül egyik kedvence volt Manmati akitől Khurram herceg, a későbbi Sáh Dzsahán született, aki utóda lett a trónon.

1600-ban Akbar egy hadjáraton volt távol, amikor otthon fia, Szálim nyíltan fellázadt, és magát nyilvánította császárnak. Akbar azonnal hazatért és helyreállította a rendet. Egy ideig Akbar úgy gondolta, hogy Szálim helyett annak fia, saját unokája, Khuszrau lesz a trón örököse, végül azonban Szálim lépett a trónra mint padisah 1605. november 3-án.

Uralkodása[szerkesztés]

Dzsahángír uralkodása elején először el kellett, hogy hárítsa fia, Khuszrau trónigényét. 1606-ban legyőzte őt és Agra erődjébe záratta. 1607-ben, egy a meggyilkolására szőtt összeesküvés leleplezése után fiát megvakíttatta, bár az nem vesztette el teljesen a látását. Az egyik összeesküvő tiszt Sír Afgán Kán özvegyét, Marunisszát háremébe hozatta – 1611-ben vette feleségül – a Núr Dzsahán („a világ fénye”) nevet adva neki. Ugyancsak 1607-ben megölette az ötödik szikh gurut, Ardzsan Dévet és elkoboztatta a vagyonát, mert az a hír járta, hogy megáldotta Khuszraut.

Dzsahángír 1614-ben egy nagylelkű békével befejezte Mevár rádzsput fejedelemség ellen vívott évszázados háborút. 1611 után az udvari politikában nagyban hallgatott legújabb felesége Núr Dzsahán, és annak apja és fivére, valamint a Manmatitól született fia, Khurrám herceg, a későbbi Sáh Dzsahán tanácsaira.[1] Ez a helyzet egészen 1622-ig tartott, amikor Khurrám fellázadt és egy összeesküvés keretében meggyilkoltatta Khuszraut, hogy megszabaduljon tőle, mint a trónra aspiráló vetélytárstól. A perzsa szafavidák kihasználták a lehetőséget, és elfoglalták Kandahárt, amivel a Mogul Birodalom elvesztette az Afganisztánt, Perzsiát és Közép-Ázsiát összekötő kereskedelmi utak feletti ellenőrzést.

Dzsahángír nagyivó és ópiumfogyasztó volt, ami végül tönkretette egészségét. Ezt akarta kúrálni, amikor Kasmírba utazott, onnan visszatérőben Lahor felé halt meg 1628-ban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Mogul Birodalom a Terebess honlapján

Források[szerkesztés]

  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7  
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Magyar Könyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Akbar
Mogul sah
16051627
Fictional flag of the Mughal Empire.svg
Következő uralkodó:
Sáh Dzsahán