Bojár

Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket. A szó szláv eredetű és a boj vagyis harc szóból származik, eredetileg harcost jelentett.

Oroszországban a bojárok képezték az uralkodó fejedelmek közvetlen környezetét, de emellett bizonyos független állásuk is volt: ők viselték a főbb polgári és katonai méltóságokat. Tekintélyük olyan nagy volt, hogy még Rettegett Iván cár is ilyen hozzátétellel adta ki ukázait: „A cár parancsolja s a bojárok jóváhagyták.” A bojárok rangfokozatát az állam szolgálatában töltött idő szerint határozták meg. Az uralkodó visszaélési lehetőségét a bojárok hatalma korlátozta. A cárok igyekeztek ezt megtörni, de csak I. (Nagy) Péternek sikerült, aki meghagyta ugyan a rangokat és címeket, de minden kiváltság és hatalom nélkül.

Források

• Bokor József (szerk.). Bojár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 

Kapcsolódó szócikkek

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

bojár témában.