Kurgán-kultúra

A kurgán-kultúra vagy kurgán-művelődés a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori óriási művelődési kör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái. Kialakulása jól régészetileg jól megalapozottan az i. e. 3. évezredre tehető a Prut és a Volga közötti területen és törés nélkül folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig.

Főbb szakaszai

a réz- és bronzkor áttekintő idővonala

-3300 —

–

-3200 —

–

-3100 —

–

-3000 —

–

-2900 —

–

-2800 —

–

-2700 —

–

-2600 —

–

-2500 —

–

-2400 —

–

-2300 —

–

-2200 —

–

-2100 —

–

-2000 —

–

-1900 —

–

-1800 —

–

-1700 —

–

-1600 —

középső bronzkor

kora bronzkor

késő kőrézkor

középső bronzkor 3

középső bronzkor 2

középső bronzkor 1

kora bronzkor 2

kora bronzkor 1

trialeti kultúra

korai kurgán-kultúra

Kura–Araksz II

Kura–Araksz I

középső bronzkor 2

középső bronzkor 1

kora bronzkor 3

kora bronzkor 2

kora bronzkor 1

késő kőrézkor

Kura–Araksz I

Kura–Araksz II

Kura–Araksz III

kurgán-kultúra

majkopi kultúra

 Mezopotámia
 Dél-Kaukázus (Aragac)
 Dél-Kaukázus (Sengavit)
 Észak-Kaukázus

Egyik közvetlen előzménye a Don–Donyec–Dnyeper vidékének sztyeppei és ligetes sztyeppei környezetében az i. e. 4900–3500 között létezett rézkori állattartó, földműves Szrednyij Sztog-kultúra volt, amelynek egyik fő lelőhelyén Gyereivkán nagyon sok lócsontot tártek fel, amelyek esetében kérdéses, hogy háziasított vagy vadlovakról van-e szó.

Három nagyobb szakaszra bontható, mindegyik ezen a magterületen alakult ki az előző formából, és mindegyik terjeszkedett tartósan vagy átmenetileg kelet és nyugat felé is a sztyeppén. Első szakasza az ún. egyszerű gödörsíros szakasz, a Jamna-kultúra, amikor a halottat egy gödör aljára temették. Második szakasza az i. e. 2. évezred elején kialakult katakombás szakasz, amikor a halottat a gödör oldalában vájt üregbe vagy vájatba helyezték, amit esetleg azután el is torlaszolhattak. A harmadik, gerendavázas szakaszban az i. e. 2. évezred utolsó harmadában visszatér az egyszerű nagy sírgödör, alján a koporsóban eltemetett halottal, a gödör fölé azonban szabályos boronaháztetőt építettek, erre rakták az áldozatot és ezt fedték be a halommal.

Jamna-kultúra vagy gödörsíros kultúra

Az első, gödörsíros szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az andronovói kultúracsalád. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, katakombás szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, gerendavázas szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott.

Gerendavázas kultúra

A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd minden törés nélkül átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig.

Kurgán-hipotézis

A kurgán-hipotézis vagy kurgán-elmélet sok neves régész – Gimbutas, Renfrew, Gamkrelidze, Ivanov, Djakonov, Mallory – törekvésében hasonló, de részleteiben egymásnak teljesen ellentmondó elméletének összefoglaló neve. Ezek az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i. e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni. Ezek régészeti megalapozottsága azonban nagyon hiányos, rengeteg bizonyítatlan hipotézist tartalmaznak. A kurgánok mükénéi aknasírokkal való párhuzama is kétséges, bár a sírok tetején az ember alakú sztélék mutatnak párhuzamot.

Kapcsolódó szócikkek

• Jamna-kultúra

Források

• ↑ Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest. ISBN 963-282-418-0 (1991) 
• ↑ Történelmi Tár 4900–3500: Kr. e. 4900–3500. Digitális História Adatbázis. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)